Eredeti kiadás és szerkesztés:
Meininger Kiadó / Thomas Wieckhorst
© 1996


Magyar webes verzió:
Víztorony.hu / Gábor-Szabó Zsuzsanna & Lánczi András
© 2007

Köszönet:

  • Juditnak
    a könyvért

  • Borinak a közreműködésért

  • Péternek és Zsuzsának az utómunkákért

  • Sárának a segítségért

A könyv megjelenését támogatták:


Babtáblagyár, ahol a laptoppárna készül
Csongrád Megyei Mérnöki Kamara
Fővárosi Vízművek Zrt.
Mexikói függőágyak és függőszékek
Magyar Mérnöki Kamara
Makó Térségi Víziközmu Kft.
Magyar Víziközmű Szövetség
Nemzeti Kulturális Alap




Mölln: Természetbarátoknak és denevéreknek

Az 1911-13-ig épült möllni víztorony valódi funkciója elrejtőzik régies téglahomlokzata mögött. A középkori őrtorony stílusában épült víztorony, melyet a berlini Hans Ritter mérnök tervezett, látta el a várost vízzel. A háztartások mellett a töltőállomások és a tűzcsapok vizét biztosította, az utcák locsolásához, valamint tűz esetén üzemi vízzel szolgált. Ezen kívül 1913 óta kilátótoronyként is működött.

1983-ban iktatták ki a vízellátásból. Korszerű felszíni tartályokkal és nyomásfokozó szivattyúkkal biztosítják ma a térség fokozódó vízigényét. A torony sorsa bizonytalan volt, mivel egy, a torony állapotáról szóló szakvélemény rámutatott a falazat súlyos károsodására a torony magasabb részein. A torony 34 m magasan lévő kilátó lapostetejéig érő alépítmény csak 27 m magasságig volt tömören falazva. Efölött egy acélszerkezet tartotta a tartályt, amit csak féltégla vastagságban falaztak körbe. Ez a vékony falszakasz mutatta a legsúlyosabb károsodásokat. Mindenesetre a möllni víztorony 1985 óta szerepel a Schleswig-Holstein-i műemlékek listáján, ebből következően állapotát azóta figyelemmel kísérik.

Régi és új hasznosítás
A möllni víztorony megőrzésével gazdagabb lett a város egy újabb nevezetességgel. A sürgős felújítási munkák keretein belül vissza akarták állítani a torony egykori, másodlagos kilátófunkcióját. A toronybelsőben egy galéria és egy természettudományi múzem jött létre kiegészítésképpen. Ehhez az egykori 250 m3 -t magában foglaló szegecselt acéllemezekből készült függesztett tartályt el kellett távolítani. Az itt keletkezett terek, ma három szintre osztva, a kiállítások helyéül szolgálnak. Az egykori tartály alatti cseppfogó padló feletti galéria szinten megpillanthatjuk a megmaradt szelepes csővezetékrendszert. A galériaszint felett a félköríves ablakok magasságában kialakítottak egy új szintet, ami kávézóként a kilátórész alatt elterülő möllni tóra, a városra és a közeli parkra nyújt kilátást. A kilátórészt, a kávézót és a galériát a rekonstruált csigalépcsőn lehet elérni, ami acél járdarácsból készült, és kívülről a víztorony oldalán lévő összekötő tornyocskában helyezkedik el. Ez a helyreállítás idején már évek óta nem volt meg. Ahhoz, hogy a víztorony ismét kilátóként működhessen, a fejrész korábban letöredezett falszakaszait a régi tervek szerint az eredetiekhez hasonlóan kellett újra fölfalazni. A torony ezen munkálatok eredményeként visszanyerte eredeti formáját, és azóta is sok látogatót vonz Möllnbe.

A toronytörzsben lévő, összekötő acél csigalépcsőt sikerült megőrizni. A működésképtelen félköríves ablakokat viszont ki kellett cserélni. A cseppfogó padló alatti két szinten mutatják be a természettudományi tablókat és a vitrinben elhelyezett tárgyakat. Itt játékosan lehet a természetet megismerni: tablókon lévő színes illusztrációkkal, mozgatható szemléltető eszközökkel lehet érzékelhető módon a közeli vadaspark látnivalóival megismerkedni. A földszinten található a pénztár és egy kézműves termékeket árusító bolt.

Költségek és összegzés
Kétéves építkezés után, a több mint félmillió DM-be kerülő felújítás 1987 májusában fejeződött be. 1995 júniusa óta működik a természettudományi kiállítás a felső toronyrészen. Az átépítésnél a természeti környezetet is tudatosan figyelembe vették. Ezt bizonyítja a víztoronyban kialakított közbülső födém, amiben búvónyílások vannak. Ezek a rések a denevéreknek és vércséknek kínálnak búvóhelyet.

Tovább: Bebra: A hitelesség ösvényein >>
Irodalomjegyzék | Tervezők | Fórum a víztornyok újrahasznosítása c. könyvről

Építtető: Möllni közművek
Tervezés: Jürgen Schulz Építésziroda, tanácsadó mérnök, Mölln


Tartalomjegyzék
Előszó
Bevezetés
A hasznosítás megtalálásának folyamata

Múzeumok és galériák

Mülheim an der Ruhr: Vízimúzeum a toronyban
Essen-Steele: Művészek és művészetbarátok találkozóhelye
Köln: A víztartály átfogalmazása: tér a térben
Königs Wusterhausen: Többcélú kirándulóhely
Gersthofen: Indulás egy légballonútra
Mölln: Természetbarátoknak és denevéreknek
Bebra: A hitelesség ösvényein

Szállodák és gasztronómia
Mülheim an der Ruhr: Lokál camera obscurával
Köln: Exkluzív szállás korhű légkörben

Lakások
Hamburg-Lokstedt: Torony a toronyban
Fulda: Vissza a gyökerekhez
Utscheid: Építés összhangban a meglévővel
Heikendorf: Családi ház kilátással a természetre
Viersen: Az adott lehetőségek kihasználása
Plön: Lakás a Stiel mentén
Mannheim-Feudenheim: Formába öntött fantázia
Stelle-Fliegenberg: Műteremlakás kilátással a falura
Nienburg: Belső átalakítás
Duisburg-Rheinhausen: Átmenet ívesből szögletesbe
Eichwalde: Maga az ember

Soron kívül
Hamburg-Winterhude: Mesterséges égbolt alatt
Aumühle: Könyvtár és levéltár a Bismarck toronyban
Berlin-Steglitz: Meteorológiai mérőállomás a víztoronyba
Berlin-Steglitz: A halottak tornya
Gräfrath: A fejlesztés kötelez

Irodák
Oldenburg: Iroda a lépcsőházban
Fulda: Összhangban a fényviszonyokkal
Oberhausen: Továbbfejlesztés önerőből

Ifjúsági központok
Dessau: A kultúra és az ifjúság háza
Berlin-Kreuzberg: Regionális kultúrközpont

Irodalomjegyzék
Tervezők

 


A kevés magyar példa
Víztoronyakás
Lakás
Kútmúzeum
Építésziroda és lakás
Kilátó és galéria
Tárgyalóterem
Raktár és iroda


Hasznosításra váró víztornyok
(néhány a sok közül)

Újpest, Árpád út [ 1 | 2 | 3 | 4 ]
Sertésközvágóhíd [terv! ]
Óbudai Gázgyár
Szolnok, Eötvös tér [terv! ]