Eredeti kiadás és szerkesztés:
Meininger Kiadó / Thomas Wieckhorst
© 1996


Magyar webes verzió:
Víztorony.hu / Gábor-Szabó Zsuzsanna & Lánczi András
© 2007

Köszönet:

  • Juditnak
    a könyvért

  • Borinak a közreműködésért

  • Péternek és Zsuzsának az utómunkákért

  • Sárának a segítségért

A könyv megjelenését támogatták:


Babtáblagyár, ahol a laptoppárna készül
Csongrád Megyei Mérnöki Kamara
Fővárosi Vízművek Zrt.
Mexikói függőágyak és függőszékek
Magyar Mérnöki Kamara
Makó Térségi Víziközmu Kft.
Magyar Víziközmű Szövetség
Nemzeti Kulturális Alap




Oberhausen: Továbbfejlesztés önerőből

Az 1898-ban Oberhausenben épített víztorony a XIX. század erősödő iparának jól látható jelképe. 1000 m3-es, Intze-II-es típusú tartályával az oberhauseni Gutehoffnung-kohók vízellátását szolgálta. Az idő múlásával 1980-1984 között az irodává és lakóépületté alakított víztorony az oberhauseni Emscher Parkban lévő Nemzetközi Építőipari Kiállítás területéhez tartozik. Csaknem tíz évvel a torony belsejében végzett átépítési munkák befejezése után, 1993-ban a torony közvetlen közelében lévő, csak a szomszédos Mülheimer utca által elválasztott Thyssen Rt. Gutehoffnung-kohót és az egykori gyárétkezde területét környezetvédelmi technológiai központtá alakították át.

Az Intze-II típusú tartály
Az oberhauseni víztoronyban Intze-II típusú tartály van, amit Intze Ottó az 1880-as években az Intze-I típusú tartályának formájából fejlesztett tovább, és ezzel az Intze-tartály további térfogatnövelését tette lehetővé. A tartályfenék többé már nem az Intze-I típusnál használt konvex, hanem konkáv formájú lett.

Ilyen víztartály található ma is az oberhauseni víztorony kónuszosan összetartó, téglából falazott törzsének tetején. Eredetileg rabicvakolat volt rajta, amit a második világháború utáni renoválás során nem állítottak újra helyre. Azóta állt kihasználatlanul és vakolatlanul, mint az ipari korszak messziről látható "világítótornya".

Az újrahasznosítás története
A tartály a második világháború utánig szolgálta az oberhauseni Gutehoffnung-kohókat majd később az oberhauseni vaskohót. 1965-ig a Thyssen Niederrhein Rt. tartaléktározójaként szolgált vész vagy ellátási hiányai esetén. Ezután a funkcióját vesztett tartály üresen maradt.

A víztorony törzse már az 1984-es átépítés befejezése előtt iroda és lakás volt. 1923-tól 1955-ig az akkori Gutehoffnung-kohók raktárvezetője lakott benne a családjával a földszinten és az első emeleten. 1975-ig e két szint fogadta be az Oberhauseni Vaskohó Rt. vízellátási osztályának és a Thyssen Rt.-nek az irodáit. Mindkét alsó szint belmagassága ma is 4 m, a többi hat emelet 6 m magas. A szintek belső átmérője 9,2 m és s alapterületük 65 m2, melyből ha levonjuk a lépcsőház területét, akkor is 50 m2-t kapunk.

1979-ben a tornyot Dieter Michel, földmérő mérnök és felesége, Ute Michelnek vásárolták meg. Jelenleg a toronytörzs belső terei főleg mérnöki irodaként üzemelnek, emellett az irodahelyiségek fölött egy kis lakás is van a toronyban. Habár a víztorony az eladás időpontjában alapjában véve egy szimbolikus összegért kelt volna el, a toronyhoz tartozó telekkel együtt abban az időben 100000 DM-be került.

Átépítés önerőből
A toronybelsőben 1980-1981-ben kezdődtek meg az átépítési munkálatok, melybe az építtetőnek köszönhetően nagy önerőt is bevontak (feltárások, megerősítések stb.). Az újrahasznosítás megtervezésekor - a lakáscélra átalakított Duisburg-Rheinhausen-i duplatorony esetéhez hasonlóan - jól jött, hogy egykor lakásként használták a toronytörzset. A közműellátás (gáz, víz, villany) felújítását is el kellett végezni az átépítési munkákkal együtt. Továbbá sok kőműves, villanyszerelési, épületgépészeti munkát, burkolást és festési munkát kellett elvégezni, amit csak részben tudtak önerőből kivitelezni az építtetők. Az irodák függőleges összenyitására egy újonnan beépített beton csigalépcső szolgál. A lakótérben mindez egy falépcsővel valósult meg.

Költségek és összegzés
Mivel az átépítési munkák elvégzésének egy része a víztoronyban önerőből történt, így az összköltségek alacsonyabbak maradtak, nem beszélve a szintén nem kis költségű tervezési és statikai munkákról, engedélyeztetésekről. A betervezett felvonó magas költségei miatt nem valósult meg. A 203 lépcsőfokot a 39 m magasan levő legfölső szintig gyalogosan kell megtenni, mint annak idején. Az önerőből végzett átépítési munkák miatt egyes építési szakaszok befejezése jelentős ideig elhúzódott. Az 1980-81-ben kezdődött átalakítási munkák után adták át az iroda helyiségeket a földszinten, majd 1982 januárjában az első emeleten, 1983 szeptemberében pedig a második emeleten. A harmadik emeleti lakás csak 1984 májusában készült el. Az önerőt is figyelembe véve 3000 DM/m2-be került a nettó hasznos alapterület átépítése.

Tovább: Dessau: A kultúra és az ifjúság háza >>
Irodalomjegyzék | Tervezők | Fórum a víztornyok újrahasznosítása c. könyvről

Építtetők:
Ute Michel, Dieter Michel földmérő mérnök, Oberhausen

Tervezés:
Dieter Tümmers, építész Oberhausen


Tartalomjegyzék
Előszó
Bevezetés
A hasznosítás megtalálásának folyamata

Múzeumok és galériák

Mülheim an der Ruhr: Vízimúzeum a toronyban
Essen-Steele: Művészek és művészetbarátok találkozóhelye
Köln: A víztartály átfogalmazása: tér a térben
Königs Wusterhausen: Többcélú kirándulóhely
Gersthofen: Indulás egy légballonútra
Mölln: Természetbarátoknak és denevéreknek
Bebra: A hitelesség ösvényein

Szállodák és gasztronómia
Mülheim an der Ruhr: Lokál camera obscurával
Köln: Exkluzív szállás korhű légkörben

Lakások
Hamburg-Lokstedt: Torony a toronyban
Fulda: Vissza a gyökerekhez
Utscheid: Építés összhangban a meglévővel
Heikendorf: Családi ház kilátással a természetre
Viersen: Az adott lehetőségek kihasználása
Plön: Lakás a Stiel mentén
Mannheim-Feudenheim: Formába öntött fantázia
Stelle-Fliegenberg: Műteremlakás kilátással a falura
Nienburg: Belső átalakítás
Duisburg-Rheinhausen: Átmenet ívesből szögletesbe
Eichwalde: Maga az ember

Soron kívül
Hamburg-Winterhude: Mesterséges égbolt alatt
Aumühle: Könyvtár és levéltár a Bismarck toronyban
Berlin-Steglitz: Meteorológiai mérőállomás a víztoronyba
Berlin-Steglitz: A halottak tornya
Gräfrath: A fejlesztés kötelez

Irodák
Oldenburg: Iroda a lépcsőházban
Fulda: Összhangban a fényviszonyokkal
Oberhausen: Továbbfejlesztés önerőből

Ifjúsági központok
Dessau: A kultúra és az ifjúság háza
Berlin-Kreuzberg: Regionális kultúrközpont

Irodalomjegyzék
Tervezők

 


A kevés magyar példa
Víztoronyakás
Lakás
Kútmúzeum
Építésziroda és lakás
Kilátó és galéria
Tárgyalóterem
Raktár és iroda


Hasznosításra váró víztornyok
(néhány a sok közül)

Újpest, Árpád út [ 1 | 2 | 3 | 4 ]
Sertésközvágóhíd [terv! ]
Óbudai Gázgyár
Szolnok, Eötvös tér [terv! ]