1870-től az FKT - különös tekintettel a két város jövőbeni terjeszkedésére
- elkészítette a szükséges közterek, parkok, mulatóhelyek terveit,
s elsőként 1889-ben kiépítette és kiköveztette a Népliget mellett
levő Üllői utat, és szorgalmazta a Népliget nyilvános parkká alakítását.
1890-ben Klenszky Vilmos és Kulcsár Ferenc tervei alapján elültették
a ligetet körbeölelő út mellé a faiskola vékony magas platánfáit,
európai hársakat, celtiseket, amerikai kőriseket, kaliforniai zöld
juharfákat, és fekete vagy platánlevelű juharfákat.
|
|
Az 1892. évi nagy kolerajárvány miatt
szükségessé vált a Népliget első mérnöki létesítményének megvalósítása
is.
|
|
A tervben kijelölték a nép szórakozására szolgáló bódék helyét,
a vasút felől, a volt homokbánya, majd szemétlerakodó helyén.
Vezetékes, szűrt ivóvízellátása érdekében , a talajvíz kiaknázására
felépítettek egy 800-1200m3-es vízkiviteli művet, víztoronnyal,
mely jelenleg is működik.
- olvastam a Kőbányai utcák, utak, terek, parkok története című
1985-ös kiadású könyvben.
De már nem üzemel...
(És állítólag ez nem is igaz, a '49 óta ott lakók szerint az ötvenes években elvitték a szivattyúkat..)
|