Nincs vevője a víztoronynak
Érdeklődő akad, a vételig azonban még senki nem jutott, így továbbra is kihasználatlan a Szombathely látképét meghatározóan befolyásoló Kresz parki építmény.

A 800 köbméteres víztároló medencével rendelkező torony 1926-ban épült és a 80-as évek elejéig felelt a város vízellátásáért. Pontosan addig, amíg a Parkerdő felé vezető út mentén meg nem épült a négy, egyenként 2500 köbméteres medence. Ekkor zárták be a Szt. István parki víztornyot is - tudtuk meg Zsebők Györgyitől, a Vasi Víz Rt. PR előadójától.

Bár külsőleg "műemlék jellege" van a toronynak valójában nincs műemlékké nyilvánítva. Gazdája - a Vasi Víz Rt. - kéthavonta kitakarítja, pótolja a vandálok által kitört üvegeket. Legalsó részében iratokat tárolnak, a vasbetonból készült víztároló medence viszont teljesen üres.

Nem igaz az a híresztelés, hogy a víztorony életveszélyes, de valóban a látogatók biztonsága miatt tartják zárva. A magas toronyba vezető csigalépcső rendkívül szűk és nincs megoldva a víztároló biztonságos elkerítése a látogatók elől. Pedig a torony tetejéből gyönyörű a panoráma. Nem csak a várost lehet megnézni, hanem a környező dombokat, hegyeket is.

A Vasi Víz Rt-nek nincsenek távlati tervei a Kresz parkban található toronnyal. Amíg nem találnak vevőt, igyekeznek megőrizni az épület állagát, de felújítani nem fogják, a pénzt inkább a szolgáltatások színvonalának fejlesztésére, megtartására fordítják.

Érdeklődők, befektetők akadtak az elmúlt években. Láttak fantáziát a toronyban, de eddig még mindenki elállt a vételtől. Nem is a vételárat sokallták, inkább a felújítás költségeit, ami kb. 120 millió forintot emésztene fel. A legtöbben egyébként panoráma kávézót nyitottak volna az átalakított víztoronyban. Komoly külföldi érdeklődő eddig még nem volt. Zsebők Györgyi azt is elmondta, hogy az építmény körüli park városi tulajdon, így az nem "jár" a víztorony mellé.

A torony hasznosításáról nem csak a befektetők, hanem két építészhallgató is elgondolkodott. Mindketten a szombathelyi víztorony lehetséges átalakításból írták szakdolgozatukat.

Kiss Dániel Tamás 1997-ben született munkájának a "A szombathelyi "új víztorony" idegenforgalmi hasznosítása a szükséges építészeti kiegészítéssel és a környezet rendezésével" címet adta. A most 27 éves tervezőmérnök a városképi védettséget élvező, monolit vasbeton torony jelenlegi értékének szépségét és szerkezetének épségét tartotta.

Szakdolgozatában megemlíti, hogy a városképi sziluettben betöltött kiemelkedő szerepe, továbbá szépsége és a város polgárainak lelki kötődése, a város szimbólum értékű, jelkép jellegű épületévé emeli a víztornyot. Az épület és környezete nyújtotta adottságok egyértelműen olyan középületi, közszolgálati funkciót sejtetnek, amely a város idegenforgalmában fontos szerepet töltene be.

Érdekes elem, hogy Kiss Dániel már 1997-ben a víztoronyba álmodta azt, ami 2002-ben a Tófürdőn megvalósult. Számára fontos szempont volt, hogy az új használati funkció, ha csupán gondolatilag is, de némiképp őrizze meg az épület "víztoronyságát". A kiválasztott funkció egy olyan élményfürdő lett volna, amely miden réteg és korosztály számára használható.

Tervében a tartálytérben meleg, illetve langyos vizű medence kapna helyet különböző extrákkal ellátva: vízsugarak, hullámok, buborékok, fények, hangeffektusok, érdekes térobjektek, stb. Alá kiszolgáló helyiségeket (öltözők, zuhanyzók, szauna), illetve különböző vendéglátóipari egységeket tervezett (cukrászda, étkező, kávézó, bár, játékterem). Az épületet körülölelő park pedig a gyönyörű környezetet biztosítaná.

Mivel a kupolába tartó csigalépcső középületszerű használatra nem alkalmas, ezért a tervező ennek helyére 4, illetve 6 személyes liftet tervezett. Látvány szempontjából mindenképpen különleges lett volna az a víztoronyba tolató döntött üveghasáb, amely lépcsőházként funkcionált volna.

A másáik terv, Piroska Lászlóé, kevésbé nyúl bele a torony külső képébe. Bár ő is idegenforgalmi és szórakoztató funkcióval látná el a tornyot. Kiállítás, vendéglátóhely működne benne, a parkolásról pedig a víztorony tövébe tervezett földalatti parkoló gondoskodna.

Ötletek tehát vannak, csak befektető kellene. Hogy nem lehetetlen dolgokat gondoltak ki az építészek, azt az is bizonyítja, hogy azóta az ország más városaiban tényleg hasonló dolgokra kezdték el használni a víztornyokat, Siófokon például ott működik a város turinform irodája.

És végül: kár, hogy a szombathelyi főépítészi irodában egy példány sem őriznek a két építész terveiből...