mail: 
Lnczi Andrs 
viztorony@viztorony.hu 


Szrazon knnyez vztornyaink

Kundera egy regnyben rszletesen foglalkozik kollektv illzinkkal a halhatatlansg trgyval. Illzinak vagyok knytelen nevezni, mert br a halhatatlansg rk nyom, amit itt hagyhatunk, beteljeslse pillanattl kezdve br ltalunk teremtett, tlnk fggetlen absztrakt ltezv vlik. Szmunkra illzi, az itt maradk szmra taln vigasz. (Vagyis: illzi.) Mgis alapvet trekvseink a halhatatlansg, a megmarads fel irnyulnak. Nemcsak magunkra vonatkozan, hanem krnyezetnkre is. Fontosnak tartjuk a rgi, a mr rgta ltez megrzst, a folytonossg fenntartst. E jelensg alapvet mozgatrugja a pusztulstl val mlyen gykerez flelmnk. Ami ltni fogjuk kultrateremt er tulajdonkppen.

A rgi s j rzkeny egyenslynak megtallsa kijelli a megrzs mrtknek egszsges hatrt. Vagyis megrizni egy bizonyos hatrig kell s szabad. Amg az nem megy az j rovsra. Ez a hatr kplkeny s megfoghatatlan. Mindent megrzk, s mindent feledek, ahogy Villon fejezi ki pozitv megkzeltsben, vagy Jzsef Attila komplementer szemlletvel: n nem emlkezek, s nem felejtek.

A pszicholgiban is trtntek tttelesen ide vonatkoz vizsglatok. A kultra kialakulsnak, a tradcik megrzsre val hajlandsgnak, s aktulis mdon trtn tovbbrktsnek bonyolult rtkrendszere az explorcis motivci jelensgvel rokonthat. A ksrleti llatot ismeretlen krnyezetben val felfedez tja csak addig a pontig engedi, amg a megszokott s j arnyai mg elviselhet mennyisg feldolgozhat ingert nyjtanak; utna visszamenekl a ketrec biztonsgba.

Valamirt nem vagyunk kpesek eldobni a mltat. Kell a rgi, hogy visszavonulhassunk a fenyeget ismeretlen ell. Hogy majd fel tudjuk dolgozni az idegrendszernket r j ingereket.
Kell a rgi, hogy elrelphessnk, hogy magunk mgtt hagyhassuk.
Kell a rgi: mrcnek is. A fejlds egyik alapfelttele ugyanis az, hogy a mihez kpest ismert legyen.

Mg a szemlyes nosztalgia rzse az letbemarads sztnbl eredeztethet, addig a kulturlis rtkments a fajfenntarts sztnvel magyarzhat, annak az evolci sorn kifinomodott, s emberiv szeldlt megnyilvnulsi formja.
Mg a szemlyes nosztalgia rzse a kultrt megrz kollektv felelssgtudat tpllja, addig a kulturlis rtkments maga a megrizni hivatott kollektv felelssgtudat, a np kollektv emlkezete.

Mindkett a hatrok egszsges betartsval szksges a fennmaradshoz.
De hogy hol hzdik pontosan ez a Villon s Jzsef Attila ltal csupn absztrakt kltisggel sejtetett elmleti hatrvonal?
Mi az, ami trktend az utkornak, s mi az, aminek pusztulsa fltt rzett kollektv nosztalgia szentimentlis nbecsaps csupn?
Vagyis, przai egyszersggel fogalmazva: vajon mi szmt rtknek s mi nem?
Ezekre a krdsekre nehz vlaszt adni.

A vztorony kifejezs elssorban a funkcit jelli, mint a formt, hiszen ptszeti megoldsaiban, szerkezetileg, rszletkpzs s anyaghasznlat szempontjbl rendkvl szles skln mozg, ezzel a funkcival br plet, ptmny ltezik.
s ll rendthetetlenl, letnt korok fnyt, letnt technolgik korabeli jszersgt dacosan hirdetve. ll kastlyok parkjban, folyparton, vasti plyaudvarokon, ipartelepek, vghidak kzepn pen vagy pusztulflben, tbbnyire azonban anakronisztikus jelensgknt

Magyarorszgon a vztorony-pts kultrja a XIX.-XX. szzad forduljra vezethet vissza. Ekkor jelentek meg az els vrosi vztelepek, fontos kiegsztjkkel, a vztornyokkal vagy vztrol medenckkel amelyek az iv-, ipari-, ntzvizet voltak hivatottak trolni a felhasznlsig.
pltek vztornyok kbl, tglbl, aclszerkezetekbl, tulajdonkppen a kor ptsi lehetsgeinek egsz trhzt kihasznlva.

Az 1900-as vek elejn, a prizsi vilgkillts utn, Magyarorszgon is megindul a vasbeton, mint szerkezeti anyag rohamos trhdtsa. Ez a vztoronyptsnek is j lendletet, j lehetsgeket, merben j formavilgot ad. Ez az vtized mondhat a vztoronypts fnykornak.
Dr. Zielinski Szilrd a vasbeton-pts hazai elterjedsben kulcsszerepet jtszott. Irodjban szmos vztorony-terv kszlt majd az 1900-as vek elejn fel is pltek a kor divatjnak megfelelen - a funkcit lcz vasbeton torony-kltemnyei.

A vztornyok korabeli presztzsrtkt elhelyezsk, a teleplsszerkezetben elfoglalt kulcshelyzetk is szemlletesen kifejezi. Gondoljunk a Margitsziget kzepn, vagy Szeged kzponti, reprezentatv tern, a Szent Istvn tren emelt toronyra, vagy a taln kevss ismert Palics frdire (ma Palics, Szerbia s Montenegr), az akkortjt dinamikusan fejld Szabadka vros pihenvezetre, ahol a dominns, szimblumrtk kapuptmny meghatroz kompozicionlis eleme az gbetr szerkezet.

Az a tny is rzkelteti a vztornyok korabeli jelentsgt s megbecsltsgt, hogy a kor legnagyobb ptszeit is megihlette. Mint Lechner dnt, aki Kecskemt vros szmra ksztett vztoronytervet. Megformltsgnak mvszi rtke mr-mr elfeledteti, szinte felcserlhetv vagyis: egyenrangv teszi az okot az okozattal: a funkcit az eszttikai trekvssel.
Kifejeznek valamit ezek a vztornyok a korrl. Mg ha emlkket csak srgult szn, csipkzett szl fotk is rzik Meslnek.

A bkebeli, hbork okozta traumk ltal mg meg nem csonktott, mai tudatunkkal taln nclsggal vdolhat szprzkrl. Amikor a szpsg lehet lart pour lart, ilyen rtelemben valban tkozl. Mai tudatunkkal tkozlnak tn, m szz vvel ezeltti ltssal taln a legtermszetesebbnek mondhat. Akkor taln mg mindennek megvolt a szocilis egyezmnyeken alapul helye. Az nmagrt val szpsgnek is. Ma ez mskpp van. Ez nem rtk krdse, hanem trtnelem formlta vilgszemllet.

A vztornyok mai szerepe sok esetben mltatlan, kdd foszlott dicssgkhz kpest. Van, ami kiltknt mkdik, van, ami raktrknt, ipari vz vagy ntzvz trolsra hasznljk nmelyiket. Van, amelyik a mellette ll plet lpcshzaknt funkcionl, van, amelyiket tvkzlsi cg brel, van, ami megfelel s jl lthat felletet biztost gigantikus srreklmoknak. Van, ahol idszakos killtsok s hangversenyek kerlnek megrendezsre. Vannak kzttk vdettek, ipari memlkek, s eladsra vrakozk.

A vztornyok sorsa tbb szempontbl is megpecsteltnek tnhet. Egyrszt formailag, msrszt helyzetileg, harmadrszt vdett vagy vdettsget nem lvez voltuknl fogva. Valamint ezen tnyezk bonyolult klcsnhatsainak eredmnyeknt. Szinte minden szempontbl vgletet kpviselnek.
A formba rejtett lehetsgek esetnkben igen korltozottak. A funkci determinlja azt, m ahogy a funkcihoz tartoz formk is mozoghatnak egy hatron bell, gy ez fordtva is igaz: a formhoz tartoz funkcik is mdosthatk. Szokatlan arnyaik s tereik mindenestre jrahasznosts esetn frappns, egyedi vagyis: kltsges megoldst ignyelnek.

Msrszt magasban val kitereblyesedsk, klnckd, feltnst kelt tmegk sem hagyja ket a szrke tlag biztonsgba visszavonulni. Vgletet kpviselnek teleplsszerkezeti helyzetkkel. A vgletesen perifrilis s vgletesen reprezentatv pozcit betltk kztt tmenet nemigen akad. Helyzetk megpecsteli lehetsges tartalmukat.

A vdettsg megvja ket, viszont jrahasznosthatsgukat nagymrtkben korltozza, ha nem vdettek pusztulsuk legtbb esetben megllthatatlan. A vdettsg: konzervls tulajdonkppen. Az llapot fenntartshoz kell, a fejlds tjra lpst viszont nagyban nehezti.
Karakteresek, bizony, s ezzel a tulajdonsggal sokszor nagyon nehz egytt lni.

A vztornyok tbbsgnek szigor rtelemben vett ideje lejrt. Trgyak maradtak letet ad jelentsg nlkl. Feleltlenl kijelenthetnnk: formk tartalom nlkl. De valban: csupn formk maradtak tartalom nlkl? Mert mi lehet a tartalom egy plet esetben? Kizrlag, szigoran a rendeltetsszer funkcinak val megfelels?

A technikai, technolgiai fejldsnek, dinamikusan vltoz szociolgiai folyamatoknak kiszolgltatott pletek esetn ez lssuk be mr-mr teljesthetetlen kvetelmny lenne. Vagy nzzk a msik vgletet: lehet-e tartalom nmagban a lart pour lart szimblum-rtk, a funkci s az eszttika sorrendisgnek szentsgtr felcserlse? Aminek konkrt, kzzelfoghat haszna, lenyomata nincs ugyan, csak tbbszrs tttelekkel, kibogozhatatlanul indirekt mdon, rejtve, a httrbl hat, befolysol. s nem nmagban.

Hiszen a szimblumnak kell valami, amit szimbolizl, s kell valaki, aki ezt rtelmezi. S ha ezek a felttelek adottak szimbolikus jelents s befogad kzeg, akkor igenis lehet rtelme az ilyen elefntcsonttornyi magaslatokat dnget ltnek. pletek, ptmnyek, tornyok esetben is.
A fentiek ismeretben, gy tnik, lehet tartalom a konstruktv megrzsi szndk is. Vagyis: a megrzshez trsul, j funkcival val kiegszts szndka; valamilyen kzzelfoghat hasznot hoz tevkenysg vagy szimblum-rtk cljra.

Passzv pusztulni hagys esetn viszont tudomsul kell vennnk, hogy vgleteket kpvisel pleteket vesztnk el, egynisgkkel, vgleteikben rejl, knnyszerrel gazdagt rtkk, sznn, karakterr alakthat ellentmondsaikkal egytt.

mindig fjlaltam, hogy szletsem helye, elssorban azonban ideje miatt a technikai civilizci kells kzepbe pottyantam, mghozz abban az idszakban, amikor a technika s a kultra tjai kettvltak, s az elbbi flje kerekedett az utbbinak. rja Faludy Gyrgy.
Vannak helyzetek, idk, amikor a technika a kultra elnyomja, vannak, amikor alzatosan szolglja azt, vannak, amikor a technika kzmbsen maga mgtt hagy tnyeket, s a kultra kegyeire bzza azok ksbbi megtlst: felemelst vagy erjedni hagyst.

gy volt a vztornyokkal is.
s gy van. gy kalldnak a technika s kultra hatrmezsgyjn, s fiziklis pozcijukhoz hasonlan elvont ltk, a szocilis egyezmnyeken alapul vilgrendbeli helyk sem egyrtelm. A krds annyi csupn, hogy beemeljk-e ket kollektv emlkezetnkbe, akarunk-e, rdemesnek tartjuk-e foglalkozni velk? Megrizni akarunk, vagy feledni, mert Villonnal ellenttben, attl tartok mindkettt prhuzamosan jl csinlni mgsem lehet.

Rzsa Sra

r,U_@E):%0SJT`jgq93p!'p`|H̾LRŲ3K%iZKS~MM6g7?{OƳfcϞge\Y^% [\sBqx#s>21ϟ=}/β$ָ1\OCy댽, }-r Ol:~`y Q)O*:h^ޓ''~^cs~k kÏ,/JEqgF R?U5aқERXŧ_N+5na>P-X- Tx9 gE`;aɼ41 /lY(䪖>YGl땧Wcb6Jwϟe*/GJtXۛFiC(!(7^ 3bzHp)WDF8HVD-)ŗ7 i\)M0߳x=Wn!!>kFZ6~dq"ќdJdԸT˔''W鿍16d؟ )Ȩ'<؟&P} 9j9M빃3onŵV|WXa< BW!&!xq7eo)426!pF vm*( dwCN*gf(#瑠u,mˁ\RT 3M@_KE/VNBtu/$L1q`ΓK)N`-T„xع|"Pq9M/J-oY(">݋L9pCX@oB` v_̚ތ, ;2T]K%HTz5݉] D#?.#:ʸ2f"Zc (SM9) d VjtBzJ^!;̠TSr3N&waI"խr]Cn8"Q#LJijګğX*, x.:S q A)o`tJ }SDu"rL4hNA^#Jo)1eĐO1G?50u']n8#݈ZX",ګJ'ˈVSSEqHdg&1)hrrXoinӦh@jgލBRR,R:i6Yٽ=٤]ebK ,ܶn @ up\v]M[m}s<.Da f h.iTdT;Fz; c@yYQ8 {xʣ)`C=e5Nut|1G2:1pTtz=Cb\sdde pl9ilb|j#GEZCq# 22J͡IfR$SDG|#})Tq(nH,JxIBe_A=no4?C fN8YSR:BE;Z|p̒܂tۺ#=tewxtW+}=g9]jL.$tw7.32Dђƕ2Egib !u8ʋY@K{knd9&>qkB͢-2 ;ieln'i8l Rkn Ԋ2#3`FP'>k9 ;4x&D^2sn.G1~̓JpuOxPBX[O).Oٍh#YX!'!(tv !k{1D}lJ<.wP;v`'"Sq9:orYIQg΂-KBW$qX s[>Z'#Ðxrw N:P_t6|O! ÅO݉C@*>=$БqaL>.v'9;jeӒ{84,bhxYL;4w,L=6FBH_ A:{z,gZzn{W=j顏-V T4Yn"@8j'abc];:j–v)ԐThsj-#6<%1 WkAy،sFKl VI5 t e3n 0CPusfj9CYJhu͖is& sP)>7?8rCrN3xV "iFu/OO|XW<(AK+q:Oچ (y3 p4YGFI&]ꮮz*Ddeqںż̔?k<'%ZQ}mB含(Gv0?QPy0/ltn:.$#K؈_6`* Godé42mϞw*d=VEY>:A ]BsxH >6;z# 5uD&5_f@#9n9znʥRn1={]51߈dmQx[) kOʫߦ\{K'[ 81=B7EXt8^ FR/M%%>9Qsav,<1 Tx+IR:~6gIY!/Ő'!I!?=*pܼ-[^33O 뻐`l?b@ڗu;Uk0"5 ϴ\ІfX7ܶ3uL0{sNZֱ[Ɇ&uԴ,ytVH$T? =.hŸi6\`oZb:\t^헪e1[ F;k2s? #46 S!92yS[:}Sӂ:# w"q26;1:G>A>DcWN6ܪ1̏8 {.2,73oKW(  q u5c+pW>~|~PvyZ ʟZW89~.CB]t*ɱUYNIL%7BJWp\wϡbiX-Uܘ'Mʧ0CI#~ YEl(lʙEiz`-G UB{^H̲ :s޿boW=L ~3Mb{#UH++:]ҟ7JxKJ:?{ OxeE˭cRw{iG@o%M+bi{cӒ;&gv <+ʂZLCMŠdCV <h{ }NwE5|ab[Gh2LyͩZbP޻b|_|-“ݪ/͗EEsoݏ^Ǽ8k:c+(͞l063=^*^420*P[T6Yj>28s"FAwujG T[,P' }7uׄ в9ۉP쎿nRJa a4Em&SJ@o TTRZФ׌ #Y+uoEKvse&VAi-E1J :ƈA~O<+7<I*pW ЏayѻJBYDae,I.ҒFόiO,4bU[g2*_t/)c.Bi{B҅߯ae4LQZQ^t3j\iM%ZGJ8^ *^9MLOWF#wK&܂WTz;9vyf7f,mEmCbw_纴iͫ}q6Uy~yƫ5 4fsGir7ND 3`E{2 h֒9LWיO\\}@QACz4Lz=䇄%,:,QViſm|c5MHZGSe>{Vywk;hi`\ [tLm1Kͪa2`XCg^mUT<eϔa^a&?1>Bw6!4r&PŽ r` 0vJV̤(O"d(`gÿ$|0v S]*f6Qzl1A}7-ʥ7ߺ $|q~ }MJ#P{aӷ7C}в(NQ־9ܯf•nrnO&ޞd=y]H;ߞ"ܞ{;;g?q]Mo@=7Rvs ̇MB H$)RO!BH( 5^ CRОz8oATgx筞y''NN℟8)9'BlLDZbhIS[|^ڋKy {{ot8/ vG_[n8lSYXƳ-Vdu!v>L>AQ ==c84Ǘ62gx(fn=0ƏnQ ;;&49/xGwJ&hU0aq̖7pa>-XH!ɪ">\J{d9J v0\kE/Blr4wXKx۠&HEM2šiE˭S,ref&[1sE&2Ab04xbO?Wl84d[n&yϮ^zS*{o \# ܢz+Ht,j>%='"=C7cɔ N9 t{+\#{}y fH{rT PP9 |9-@ 6sN7Q8dHAb .