Víztorony.hu

mail:
Lánczi András
viztorony@viztorony.hu

Százköbméteres víztorony tervpályázata (Rácz György)
Magyar Építőművészet 1956 V. évfolyam 2. szám

Mináry Olga – Thoma Levente első díjas terve, egyszerű könnyű téglaszerkezetével a legjobban megfelelt az építtető igényeinek és ugyanakkor nemes vonalaival esztétikai igényünket is kielégíti és jól beleillik a magyar tájba.

(ezek a képek korábban itt voltak >>)

Juhász Jenő – Garay Lajos második díjas terve végső kiérlelése a hagyományos formáknak.

Különös érdekessége a téglából falazott kúpos tető. Szerkezete rendkívül egységes és világos. A medence belülről való javíthatósága eshet csak kifogás alá.

Német Pál – Mikuleczky Sándor második díjas terve egészen újszerű. Kissé megtört, téglából falazott, pofafalak közé elgyártott lépcsőket helyez. Négyzetes vasbeton tartányait hullámeternittel fedi el. Megjelenése magas művészi igényű, újszerű és harmonikus. Különösen gépállomások, esetleg kisebb MÁV állomások számára ajánlható.

Iszak Gábor – Kovács János harmadik díjas négyzetes alaprajzú terve gazdaságosságával tűnik ki. A terhet a falazott L alakú téglapillérek hordják, mely könnyen kivitelezhető. Megjelenése nem elég kiérlelt.

Vas Zoltán – Mentényi Tibor – Jankovics Viktor harmadik díjas hasonló, négyzetes alaprajzú terve formailag kifogástalan, de vastag, túlméretezett falaival nem túl gazdaságos.

A két terv összeolvasztása adná a megfelelő megoldást. A tervek megosztott III. díjban részesültek.

Megvett tervek:

Seidl Ambrus – Savasits Géza – Kövesdi Endre terve nyolcszögletű torony téglából falazva. Mértéktartó, nemes formájú és könnyű kivitelezhetőségével tűnik ki.

Lantos Ferenc – Márkus Gyula terve tizenhatszögletű pillérekkel erősített torony. Kellemes, kifinomodott, bár kissé városias formát mutat.

Callmeyer Ferenc terve a hagyományos buzogányformát mutatja, de új megfogalmazásban. Falazott szárnyaskerék tartószerkezetre hullámeternittel burkolt tartányt tervez. Megjelenés esztétikus, bizonyos mértékig északias jellegű. Az ablak kialakítása szerkezetileg nehézkes lenne.

Thoma József - Vágai László utófeszített téglaanyagú víztartányával tűnik ki. Elgondolása újszerű, de körülményes. A torony megjelenése nem szerencsés.

Mondok László – Mistét Endre B. változatú terve 12 cm vastag téglahéj-szerkezetű tartószerkezetet mutat. Hengeres formájú toronyépítmény, a magyar táji hangulatba beilleszkedik

A nem díjazott tervek közül valamilyen szempontból érdekességüknél fogva bemutatjuk még az alábbiakat:

Tillay Ernő – Szőke Dezső – Rétfy Imre toronymegoldása esztétikus, csak gazdaságtalan.

Farkasdy Zoltán - Jándy Géza 4 db üreges téglapillér lábat tervez, anyagfelhasználása gazdaságos, de kifogásolgató a csepegőtér megoldása. Alépítménye kissé nehézkes a könnyített felsőrészhez képest.

Borosnyay Pál – Gillyén Jenő – Kiss István kónikus forgásfelületű tornya igen megnyerő. vasalt téglaszerkezete és kúpos medencéje azonban megvalósítható.

Bajnay László - Homonnay Tamás téglány alaprajzú négyzetes tornyot tervez, mely igen kedvező megjelenésű, de óriási köbtartalmánál fogva gazdaságtalan.

Szántai László – Bartha György – Müller Vilmosszegedi tervezők víztornya esztétikailag dícsérhető, de szintén nehezen megvalósítható.

Szrogh György – Tóth Sándorterve egész új utakon jár. Az építményt műtárgynak tekinti és formaképzésében a kristálytant veszi kiindulásul.

Statikailag határozott 3 db vasszerkezetű lábra két tetraéderből, mint mellékelemből és egy oktaéderből alakított romboédert illeszt. Szerkezeti elemül az előregyártásra alkalmas egyenlőszögű háromszöget választja.

Elgondolásában ellentmondás van, az előregyártott elemek közé monolitikus tartánymagot tervez. A terv azonban bizonyára kiindulása lesz még sok későbbi megoldásnak.

Főoldal | Lap teteje

A Földművelésügyi Minisztérium a gépállomások, állami gazdaságok, és egyéb mezőgazdasági célokra százköbméteres víztorony tervpályázatát íratta ki az Építésügyi Minisztériummal.
A feladat egyszerűnek és egyértelműnek látszik. Annál meglepőbb az a változatosság és ötletgazdaság, amit a beérkezett pályatervek mutatnak. Bátran elmondhatjuk, hogy ez a pályázat egyike volt a legsikerültebbeknek.

A beérkezett 54 pályamű közül a legtöbb tartalmazott valami új szerkezeti, vagy formai gondolatot. Eddig is épültek nálunk víztornyok, de sajnos a legkevesebbről mondhatjuk el, hogy esztétikai igényeinket is kielégítik. Különös öröm, hogy a pályaművek között nemcsak jó, egyszerű és világos szerkezetű, de szép megjelenésű tervek is oly nagy számmal szerepeltek. A bíráló bizottság a rendelkezésre álló összeget több részre osztotta az eredetileg kiírt díjak számánál. Mégis azt kell mondanunk, nem tudott minden tervet anyagilag is méltányolni, melyek azt egyébként megérdemelték volna.

Igen nagy a változatosság, amit a tervek felépítésükben és szerkezetükben felmutatnak.

Van szárnyaskerék, pillérlábas, pofafalas stb. alátámasztású megoldás. Van tégla, vasalt tégla, téglahéj szerkezetű, előregyártott és feszített vasbeton, kúszózsaluzású monolit, körgyűrűkből szerkesztett alátámasztás. Van monolitikus, elemekből szerelt, hatszögűsejtrendszerű, kút gyűrűkből összeállított, feszített falazott téglatartány stb. A nagy választékból bemutatjuk a sikerültebb megoldásokat.

A tervpályázat sikerült seregszemléje volt a magyar mérnöki kar találékonyságának és tehetségének. Megérdemelné, hoyga tervpályázat egész anyagát építési hatóságaink külön kötetben adják ki. Az építtető Földművelésügyi Minisztérium pedig bizonyára megelégedett az eredménnyel: Aránylag kis befektetéssel az ötletek és megvalósításra is alkalmas tervek tömegét kapta. A bizottságnak azonban az volt az álláspontja, hogy a legjobb terveket, mint prototípusokat előbb a tervező gondozásában fel kell építeni, meg kell valósítani és csak a gyakorlat próbája után válasszák ki közülük a típusterveket.

Típustervezésünk sok hibáját lehetett volna kiküszöbölni, ha az általános bevezetés előtt mindig legalább egy példányt megépítettek volna. Reméljük, hogy ebben az esetben új gyakorlatot fogunk megvalósítani, mely a jövőre nézve is útmutató lesz.