Az 1890 körüli években parcellázott, akkor Rákoskeresztúrhoz tartozó, ma Rákoshegynek nevezett terület polgárai a XX. Első éveiben úgy döntöttek, hogy vízvezetéket építenek. A Rákos-patak partján, a Malom utca 12. alatt (ma Ferihegyi út 77.) telket vettek, kutat fúrattak, s gépházat építettek. Rákoshegyen a Kossuth Lajos utcában (ma Kép utca 7,) 35 méter magas víztorony építésébe fogtak, az utcákban kiépült a vízvezeték, s még az I. világháborút megelőzően, 1912-ben üzembe helyezték a hálózatot.

A vasbetonszerkezetű víztorony 240 m3-es tartályának alja az utca szintje felett 25-méterrel van, így a torony átlag három bar nyomást biztosított a vezetékben.

Az 1922. január 1-el önállóvá vált Rákoshegy a XX. Század elején többször újabb és újabb részekkel bővült. A Szilágyi Dezső utca és a Rákóczi Ferenc utca közötti terület vízvezetékének terve 1938-as dátumú, a Bocskai utcáig csak a II. világháborút követően, a hatvanas években jutott el a vezetékes víz.

A megnövekedett igényt a meglévő vezeték 3 bar nyomáson már nem tudta ellátni, ezért az akkor már állami tulajdonban lévő víztorony kezelője a Fővárosi Vízművek Vállalat úgy döntött, hogy a Rákospatak-parton új, erősebb szivattyúkat telepít, s gépi erővel biztosítja a (6-10 bar-os) víznyomást. A toronyra ezt követően már nem volt szükség…

A magára hagyott víztorony a Rákoshegyi Polgári Kör javaslatára ismét a helyi Önkormányzat tulajdonába került. A polgári kör pályázati úton elnyert összegből újjáépítette a tartály alatti faszerkezetű pódiumot, s így a nagyközönség számára is megnyithatta a tornyot. Az utcaszinttől 20 méter magasan lévő pódiumról páratlan körpanoráma tárul annak szeme elé, aki vállalja, hogy a 106 csigalépcsőfokon felkapaszkodik a kilátóteraszhoz.

Budapest- Rákoshegy, 2002. április

Rákoshegyi Polgári Kör
Podmaniczky Zs. U. 3.
Telefon/fax: (06-1) 258-3394