|
|
|
Egy újító konformista
Thoma József 75 éves okleveles mérnök
negyven éve, 35 éves korában, tíz éves szakmai gyakorlat után kapott
Kossuth-díjat. (Akkor, amikor például Szabó Lőrinc, Kodály Zoltán
és Borsos Miklós) A ma is aktív, ötven esztendeje ugyanazon a munkahelyen
dolgozó mérnök a feszített vastbeton-szerkezetek új generációját
hozta létre.
A csúszózsalus építés-technológia komplex fejlesztésében világraszóló
eredményeket produkáló alkotó muegyetemi szereplése nem volt döccenőmentes.
Dr. Barta József professzor például egy mechanika-vizsga (négyes)
után így biztatta a hallgatót: látom, hogy tanult, de jó mérnök
sohasem lesz magából. Aztán 1957-ben a tanár és egykori tanítványa
egyszerre kapták meg a legnagyobb állami kitüntetést. Megkereste
a mestert, gratulált sikeréhez és hozzátette: lehet, hogy nem jó,
de mérnök lettem.
A tanárnak persze annyiban igaza volt, hogy Thoma Józsefből nem
jó mérnök lett, hanem kivételesen jó. Az új módszerek kidolgozása,
a változó keresztmetszetu toronyszerű vasbeton-létesítmények csúszózsaluzatos
építés-technológiájához kapcsolódó találmányai, tizenhét szabadalma
nagyüzemi bevezetése, a technológia gépesítése, automatizálása nemzetközi
mércével mérve is a legjelentősebb konstruktőrök közé emelték. Szerte
a földön ötszáz jelentős mutárgyat épített.
|
|
|
|
|
Az eredményekhez hozzájárult az
az új munkastílus, bensőséges, szoros munkatársi kapcsolat is, amelyet
a Mélyéptervben az általa vezetett osztályon már a 60-as években
megvalósított. A vállalatnál elsőként tért át az úgynevezett „team-rendszer”-re.
Thoma mérnök úr még ma is nap mint nap dolgozik. Igaz, már csak
külföldi megbízásokat vállal. Tapasztalatai szerint itthon túlságosan
sok a korrupció és kevés az erkölcs. Igaz, hogy külföldön sem ismeretlen
a korrupció, de sokkal több az erkölcs.
Szerinte a jó mérnök hobbiként, szenvedélyesen szereti munkáját.
Ezenkívül fogékony, ítéleteiben független. Ötletei megvalósításban
alapos, gondos, keresi a megszokottól eltérő megoldásokat, és persze
nem fél a valóságban is kipróbálni azokat.
Természetesen büszke a világszerte magasodó mutárgyaira, különösen
a legmagasabbra, amely 290 méter és Törökországban hirdeti a magyar
mérnöki tálentumot.
Amúgy unalmas embernek tartja magát. Rendszeres életet él. Ha külföldön
van, mindig ugyanazon az úton halad, ugyanabban a szállodában lakik
és ugyanabban az étteremben kosztol. Szerinte a családról, erkölcsről,
tisztességről vallott nézetei is korszerűtlenek. Negyvenöt éve él
ugyanabban a házasságban.
Büszke arra, hogy Budán az övé az egyik legszebb gyep, elvégre a
jó mérnök amihez fog, azt jól akarja csinálni.
|