mail: 
Lánczi András 
viztorony@viztorony.hu 
Debrecen
Forrás: Debreceni Vízmű
Fotó: Tupolev
Forrás: Gerle János gyűjteménye
1913-ban felépült az első debreceni vízmű, s még ebben az évben megkezdődött az 1000 m3-es nagyerdei víztorony építési munkálata is. Elkészült mintegy 60 kilométernyi vízvezeték, amely napi 2000 m3 vízfogyasztást tett lehetővé.
Fotó: Tupolev
Fotó: ballor
Fotó: Tupolev
Fotó: Zsembery Péter
Fotó: Gyurkó Andrásné
Fotó: Zsembery Péter
Az első világháború idején megtorpant a rendszer kialakítása, a 20-30-as években azonban szinte havonta fejlődött, bővült a város vízellátása és csatornázása.

A második világháború okozta károk helyreállítása után felvetődött egy önálló vízgazdálkodási vállalat kialakításának a szükségessége.

A víztorony, mely a szivattyútelephez képest mintegy 40 méter magas, arra szolgál, hogy benne az 5000 köbméter egy napi vízszükséglet ötödrésze, azaz 1000 köbméter víz tartalékban készen álljon, s ennek súlya a csőhálózatban mintegy négy légköri nyomásnak felel meg."

A víztorony vasbetonból épült. Felső kupolája vörösréz burkolatú. Tetszetős külsejű, így az akkori Debrecen legérdekesebb látványossága. Körfolyosóiról az egész környékre szép kilátás nyílik. 1914-ben tervek készültek arról, hogy a földszinten és az első emeleten kávéházat létesítenek, ez azonban nem valósult meg.

Az 50-60-as években a meglévő vízmű telep mellé még három épült. A város vízigénye ekkor már meghaladta a napi 55 ezer m3-t, így elengedhetetlenné vált a rétegvíz pótlása felszíni vízzel. 1976-ban helyezték üzembe a Keleti-Főcsatornára épülő vízkivételi művet, amely a város vízellátásának ma is mintegy egynegyedét adja.

A Debreceni Vízmű 1992-ben a városi önkormányzat tulajdonába került, 1995-ben pedig részvénytársasággá alakult. 2000. júliusa óta a tulajdonosi jogokat a Debreceni Vagyonkezelő Rt. gyakorolja.

Számtalan odú tátong a fákon a debreceni Nagyerdőben. A központi részén, a mintegy 60 hektáros parkerdő védtelen. A közút által határolt területen a szennyvízelvezetés megoldatlan, így folyamatosan pusztul, károsodik az aljnövényzet - sorjázta a gondokat Nagy Sándor Ambrus, a nyolc éve megalakult Nagyerdő Társaság elnöke egy környezetvédelmi tanácskozáson, ahol ismét megkongatták a vészharangot.

A Nagyerdő eredeti élő világát már képtelenség helyreállítani
A Nagyerdő fejlesztési terve elkészült, de nem hagyták jóvá, és nagyon hiányzik már ide egy generálgazda - mondta Nagy Sándor Ambrus. - Szabályozott és ellenőrzött erdőművelésre lenne szükség, a tulajdonviszonyokat is rendezni kell. A műemlék jellegű víztorony például az állam tulajdona, s bár a város területén van, de az orvosegyetem működteti.

Forrás: Népszabadság
2002. július 16. o
Szerző: D. K. K.

Főoldal | Lap teteje