mail: 
Lánczi András 
viztorony@viztorony.hu 
Arad (Románia)
Forrás: x
Forrás: sin-ter.hu
Forrás: sin-ter.hu

Ybl tervezte az aradi víztornyot?
Elfolyó lehetőségek

Miközben az idén 110 éves aradi víztorony turisztikai hasznosítására a tulajdonosnak nincs elegendő pénze, a város pedig megbújik a háttérben, egyre biztosabbnak látszik, hogy a víztorony terveit vagy egy Ybl rokon, vagy a budapesti Ybl-tervezőiroda készítette.

- Nagyon szeretném, ha egyszer a polgármester is eljönne ide, a víztoronyba, a helyszínen megnézni, mit kellene még közösen tennünk, hogy vonzó turisztikai célpontja legyen Aradnak - osztotta meg a Nyugati Jelennel egyik álmát Horia Trută, az aradi víztorony tulajdonosa.

Ha máshol a világban nem annyira furcsa, hogy egy történelmi értékű építmény magánkézben van, mifelénk még kuriózumnak számít. Persze, a tizenhat évvel ezelőtti suttogások, amikor Trută máig számtalan megválaszolatlan kérdést hagyva megvásárolta a vízművektől az idén 110. születésnapját ünneplő tornyot, mára rég elcsitultak, s most a tulajdonos úgy érzi, itt az ideje, hogy a létesítmény meglátogatása Arad egyik izgalmas és érdekes programja legyen.
Sokan nem is tudják, hogy a víztorony kapuja nyitva, az emeleteken berendezett múzeumot, a képzőművészeti galériát bárki meglátogathatja. És érdemes egyszer bebarangolni az emeleteket, hisz a tulajdonos rengeteg magyar vonatkozású, egyenként feliratozott emléket, tárgyat, fotót tud mutatni az érdeklődőknek.

Azt tervezi, hogy a víz múzeumát alakítja ki legalább két emeleten, kiemelve a víz szerepét a népek kultúrájában, lelki világában. Ehhez már több tucatnyi tárgy - az egyszerű csapoktól a csöveken és mosdókon át a fürdőkádig - áll rendelkezésre, csakhogy ezek zömét restaurálni kellene. S mivel a víz ellentéte a tűz, Trută a tűzoltással, tűzoltókkal kapcsolatos régi és ritka használati eszközöket is gyűjti. Az udvaron múlt századi tűzoltókocsik, szivattyúk, a múzeumban sisakok, zászlók, gázmaszkok, Szt. Flórián-szobor és számtalan, a tűzoltással kapcsolatos tárgyi emlék látható.
De a tulajdonos magát az egykori víztartályt is hasznosítani kívánja, például kamara előadásokra, kiállító teremnek. A 300 tonna víz befogadására alkalmas tartály a mai napig remek állapotban található, a látogató nyugodtan sétálhat a vízköves acéllapokon. A toronyból pedig a kilátás a városra maradandó emlék.

Még egy képeslap se
Minden kiállítási tárgy rendezésre, osztályozásra és főként reklámozásra vár. Csakhogy ehhez a kft. saját ereje most már édeskevés, a lehetőségek, tervek túlnőttek a vállalkozáson. A bő másfél évtized alatt a Galeriile Turnul de apă nevű cégnek sikerült rendbe tennie a torony belsejét, sőt két, egymástól független szakértő is megállapította, hogy az építmény struktúrája stabil és biztonságos.

A tulajdonossal való beszélgetésből kiderült, örömest fogadnák, ha a város partner lenne a víztorony, a múzeum, a galéria közös turisztikai értékesítésében. Más forrásból származó információink szerint Trută talán hajlandó lenne eladni az építményt az önkormányzatnak, ugyanis a telek nem az övé, hanem az államé, a terület átírása pedig a kft.-re, úgy tűnik, túl nagy falat, a szükséges dokumentáció, politikai lobbi előteremtése megoldatlan feladat. Persze, első körben Trută annak is örülne, ha a város burkolatkőre cserélné a töredezett, gödrös járdát, megoldaná a díszkivilágítást, segítene a reklámozásban.

- Szégyellem magam, de ha idegenek jönnek látogatóba, egy prospektusom, egy leírásom, egy képeslapom sincs a víztoronyról, amit adhatnék ? panaszkodott a tulajdonos. ? Pedig innen a Megbékélés parkból sok külföldi jön át hozzánk is.
Igaz, a 46 méter magas víztorony, amelynek tartályát 1956-ban töltötték fel utoljára, nem az egyetlen történelmi emléke a városnak, amelyet képtelen ?eladni? a turistáknak. A rossz nyelvek szerint az önkormányzat azért tolta mellékvágányra az ügyet, mert a torony magánkézben van, csakhogy azóta kitalálták az úgynevezett ppp-konfigurációt, ami a magán- és a közszféra együttes fellépését oldja meg.

Izgalmas gyökerek
A torony történetének, vonzerejének váratlan gellert adna, ha valóban bebizonyosodna, hogy a terveket a világhírű Ybl család egyik tagja készítette. Természetesen senki nem gondolja, hogy maga Ybl Miklós tervezte az aradi víztornyot, de számos jel és kutatás arra utal, hogy vagy az Ybl-iroda, vagy az egyik rokon tervezte a tornyot. Ennek bebizonyítására igényelné Trută a budapesti Ybl-múzeum támogatását, hisz ha valóban kiderülne, hogy az aradi víztorony gyökerei az Ybl-névhez kapcsolhatók, ez mindenképpen megsokszorozná vonzerejét.

A torony kivitelezését egyébként annak idején két, a munkát pályázat útján elnyert angol cég végezte.
A múlt faggatása mellett azonban most nagyon fontos a jelen is; föntről látszik igazán, hogy a torony környéke, az omladozó régi bérházak, szemétkupacok inkább riasztják az érdeklődőket. Igaz, hogy a városi tanács megszavazott már egy rendezési tervet, amelynek értelmében ezeket az értéktelen szociális lakásokat lebontják, és a Szabadság-szobortól a víztoronyig terjedő részt egységes egészként átépítik; a kérdés csak az, hogy mikor, hisz az ott lakó néhány családnak először is másik lakást kell felajánlani, s csak utána küldhetik a buldózert.
Addig azonban, minimális beruházással, a város is hozzájárulhatna a környék átpofozásához.

Irházi János

Fotó:x
 
Fotó: Bodo Judit
Aradi értékek a Víztorony Galériában

Utazás a múltba
Víz és kulturális örökség címmel kiállítás-sorozat nyílt tegnap a nyilvánosság előtt az aradi Víztorony Galériában. A bemutatót mindenképpen érdemes megnézni, a szervezők minden emeletet másképp rendeztek be, a szemlélők betekintést nyerhetnek Arad történelmébe, ismerkedhetnek a város fennmaradt értékeivel és számos értékes művészi alkotással.
Érdemes megnézni

Horia Trută, a víztorony tulajdonosa szerint a megyei múzeum, a sürgősségi felügyelőség, az erdészeti igazgatóság, a könyvtár, a kulturális központ, az Aurel Vlaicu Egyetem és a Maros-ártér Tájvédelmi Terület közös öszszefogásával létrejött kulturális objektum első emeletén a Maros-ártér környékéről, természeti értékeiről, turisztikai célpontjairól gyűjtöttek össze képeket, dokumentumokat.

A második emelet az aradi ’70–80-as évek művészi alkotásainak, főként festményeinek ad teret, ismert aradi művészek munkáit lehet megtekinteni. A következő emeleten nagyszüleink, dédapáink által használt, háztartási eszközök, edények láthatók. Főként az elmúlt időkről oly keveset tudó fiataloknak érdekes láttvány lehet, milyen fürdőkádakban tisztálkodtak régen, milyenek voltak az 1900-as évek elején a kancsók, mosdók, szódásüvegek stb. A negyedik emeleten A tűzoltók jelentik címmel a régi tűzoltó-felszerelésekből, -szerszámokból, -egyenruhákból állítottak ki néhányat, majd a város vízellátására használatos tárgyak következnek. A torony hátsó udvarán szintén tűzoltók által használt régi gépeket, pumpákat, szekereket sorakoztattak fel.

A merészebbek felmehetnek a toronyba, ahol tegnap épp a mintegy 400 tonnás medencének a megvilágításán dolgoztak. A pincehelyiséget a művészek klubjává alakítják át.

 
 

Az ízlésesen és változatosan berendezett víztorony minden bizonnyal nemcsak az aradiak, hanem a külföldiek számára is tartogat meglepetéseket.

Gheorghe Schwartz aradi író a megnyitón elmondta: reméli, hogy a víztorony olyan múzeumnak fog majd otthont biztosítani, ahol elfelejtett mesterségeket ismertethetnek meg, kezdő és profi művészek alkotásait állíthatják ki. – Ez lehetne az ország nyugati részének legnagyobb múzeuma és miért ne, akár az országé is – mondta.

Florin Didilescu megyei könyvtárigazgató örömmel nyugtázta, hogy a megnyitóra sokan eljöttek, önszántukból, kíváncsiságból: – Alkalmat ad a fiataloknak, hogy kicsit utazgassanak a múltba és felderítsék Arad rejtett részeit.

A szervezők, az aradi kulturális élet ismert személyiségei mind egyetértettek abban, hogy a galéria megnyitása fontos lépés a város turisztikai fellendítésére és remélhetően, egyre többen látogatják meg a kiállítást.

Tegnap még ingyenes volt a belépés, a víztorony vezetője szerint nem lehet tudni, hogy a következő időszakban milyen tarifákról döntenek. Remélhetően nem túl magasakról, hisz nem a bevétel lenne a lényeg, hanem az, hogy minél több embert vonzzanak a toronyba, és élénken őrizhessék meg a látogatás emlékezetében a régi (és talán jelenkori) aradi élet legfontosabb, legértékesebb mozzanatait.

Sólya R. Emília
(2005. szeptember 18.)

Fotó: Bodo Judit
Fotó: Bodo Judit
Fotó:x
Fotó:x
Fotó:x
Főoldal | Lap teteje