A 19. század végéig épült víztornyok meglehetősen alacsonyak voltak, kő-vagy téglafaltestre épített acéltartályok szolgáltak víztorony gyanánt. A századfordulón a vasbeton szerkezetek a toronyszerű építmények megvalósításánál is teret nyertek és megszülettek az első vasbeton víztornyok.
Hazánkban az első vasbeton-szerkezetű víztorony Kőbányán épült.

A Zielinski-iroda ezt követően több víztornyot tervezett, külföldről is megkeresték víztorony tervezése ügyében. Egyes esetekben az érdeklődéstől, az ajánlatadástól tovább nem jutottak. A víztornyok csoportjába soroltuk a MÁV állomások részére tervezett - és szabadalmi védettséget is kapott - vízakkumulátorokat is, melyek funkciója a víztornyokéval azonos jellegű.

Kőbányai víztorony (munkaszáma 37)

Az első vasbeton szerkezetű víztorony Magyarországon. Kőbánya magasabban fekvő területein épült lakások és a kiépülő ipartelepek vízellátása a 19. század végén szükségessé tették víztorony építését. A főváros vezetősége a Mérnöki Hivatallal 1895-ben tervet készített, de azt nem fogadták el és új tervek készíttetésére utasították a vízmű igazgatóságát.

Zielinski hagyatékában két terv található. Az egyiket 120 m3 befogadóképességű, 6,28 m átmérőjű és 3,50 magas medencerésszel tervezték, melynek padlósíkja a talajszint felett 20,00 m magasságban van, a víztorony 29,20 m. A medence oldalfala 8 cm vastag, melyet 30 cm széles légtér és 8 cm vastag külső vasbeton héjazat övez. Erről a megoldásról csak egy ceruzával rajzolt metszet ismert, azon keltezés nincs, egyéb irat nem tartozik hozzá, feltehetően az első megoldása vázlataként készült. Ezt tekinthetjük a vasbeton szerkezetű víztorony tervezés első hazai kísérletének.

A megvalósított víztorony medencéjének befogadóképessége 350 m3. A Hennebique cég 1902. május 7 keltezéssel készített 1:000 léptékű tervet. A 10.0 m átmérőjű kör alaprajzú vasbeton medencét 12 pillérre támaszkodó gerendarács tartja. A medencét 1,10 m széles folyosó veszi körül, ebben helyezkedik el a feljáró lépcső is. A folyosó külső térelhatárolása 12 db T alakú pillér közötti 8 cm vastag beton fal, melyeket körben gerendák merevítenek. A torony egy külső tagozatok nélküli zárt álló henger. A pályázata 71 000 koronás ajánlattal ezt nyújtották be.

A medencét tartó gerendák a szélső pilléreken túlnyúlnak a folyosó szélességének megfelelően és így alakul ki a kedvező megjelenést adó buzogány forma. A torony alapja a talajszint alatt 4,00 m mélyen fekvő vasbeton lemez 25/40 cm keresztmetszetű gerendaráccsal erősítve.

A belső pillérek az alapozás feletti síkban 55/55 cm befoglaló méretűek hatszög keresztmetszettel, a külső pillérek 50/65 cm keresztmetszetűek.

A pillérenként 6-6 függőleges vasrudat a belső pilléreknél 40 cm-ként, a külső pilléreknél 20 cm-ként 50/3 mm méretű laposvasak fogják össze.A laposvasak ki lettel lyukasztva és a függőleges vasakra ráhúzták. A medence alsó síkja 23,50 mm-re van a terepszint felett, a torony teljes magassága 33,30 m.

A tornyot a Grünwald és Schiffer építési vállalkozó cég építette, a szerződés szerint 1903. augusztus 1. befejezési határidővel. Az építés ütemével kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy a kivitelezési ajánlat 1902. szeptember 2-án kelt, az alapozási terv november 10-én, a vasmegrendelés részletezése decemberben, ennek szállítását a MÁV resicai gyára 1903. január 12-i levelében igazolta vissza.

A kivitelezési szerződés megkötésére csak 1903-ban került sor, azt Rózsavölgyi alpolgármester 1903. május 31. keltezéssel hagyta jóvá.
Az első magyarországi vasbeton szerkezetű víztornyot területrendezési okból, mint használaton kívüli létesítményt 1968. december 23-án felrobbantották.

Logod Bt., Budapest, 2004. május 22.