mail: 
Víztorony Baráti Kör 
viztorony@viztorony.hu 


Budapest víztornyai 1 | 2 | 3
XIV. Állatkerti körút
X. Ihász utca
XIV. Stefánia út
XII. Déli pályaudvar
XVI. Újszász utca
X. Gyömrői út
IV. Váci út
IX. Soroksári út
XIV. Récsei garázs
Budai hengermalom
XXI. Csepel
IX. Ferencvárosi pályaudvar
XI. Budafoki út
BNV
X. Gyömrői út
X. Gergely utca
IX. Soroksári út
X. Kőbányai út
X. Kőbányai út
Mária Valéria telep
XIII. Fivér utca
XVIII. Hengersor u.
XVIII. Fáy utca
????
IV. Megyeri út
IV. Váci út
IX. Gyáli út
I. Bécsi kapu tér
XVI. Margit utca
XXII. Szabadkai út - Kamaraerdei út
XIII. Margitsziget
XIII. Váci út
XXI. Csepel
További budapesti víztornyok: 1 | 2

A települések vízellátó rendszerei vízbeszerzési objektumokból, a település mennyiségi és nyomásigényét kielégítő szivattyútelepekből, közcsőhálózatból és tárolókból állnak. A tárolók, amelyek lehetnek medencék vagy víztornyok, a termelés és a fogyasztás közötti időbeli különbségeket hidalják át.

A városi víztornyok építése a századfordulón kezdődött, azután, hogy a Parlament helyén, az akkor Flottillenplatznak nevezett téren megépült az első budapesti vízműtelep.

A korabeli mérnökök Kőbányán találták meg azt a pontot, amely elég magasnak tűnt ahhoz, hogy onnan küldjék be a vizet a városba. Ott építették meg a székesfőváros első - máig működő - víztároló medencéit, majd egyik első víztornyát is.

A főváros területén több olyan víztorony van, amelyik szerepet játszik vagy játszott a vízellátásban. A korábbi peremvárosok vagy falvak önálló vízművekkel, így víztornyokkal rendelkeztek. Az 1950-es egyesítéskor a Fővárosi Vízművek e berendezéseket átvette, a hálózatot egységesítette, fejlesztette, ennek következtében néhány víztorony feleslegessé vált. Lebontották a rákoscsabai, a budafoki Kereszt-hegyi tornyot valamint a két mátyásföldi Corvin tornyot is.

Építkezés miatt bontották le a Stefánia úti és a kőbányai tornyot. Ez utóbbi akadályozta a kőbányai telepmedence kapacitásának a bővítését ezért döntött a vízművek 1968-ba a torony felrobbantása mellett. Az újpesti víztornyot átállították ipari (nem ivó) víz tárolására, 2003-tól viszont üresen kong ez is.

Ugyancsak ipari vizet tárol a Nagytétényben felállított "Chinoin" víztorony.

A vízellátó rendszerből kivonva, de áll még a kispesti (raktár van benne), a népligeti (a mellette lévő épület lépcsőházaként szolgál, illetve a tartályszint a népligeti galambok wc-je, térdig érő guanoval, legyekkel (kezelője: Fővárosi Vízművek Rt…), a mátyásföldi (lakást építettek köréje), a rákoshegyi víztorony (használatlan, újabban kilátóként működik, elég rossz állapotban van).

A Margitszigetet az 1908. évi XLVIII. Törvény alapján közkertté nyilvánították, és a Fővárosi Közmunkák Tanácsának tulajdona lett. A 96,5 ha területű park fenntartásához jelentős mennyiségű öntözővízre volt szükség, ezért a kedvező adottságú területen kutakat, gépházat, hálózatot és egy víztornyot építettek. Magyarországon már 1880-tól készítettek vasbeton szerkezeteket.

Az 1900. évi párizsi világkiállítást követően dr. Zielinszki Szilárd (1860-1924) műegyetemi tanár mint a Hennebique-féle szabadalmak magyarországi képviselője fontos szerepet vállalt a technológia elterjesztésében. Hamarosan megnyerte a Magyar Mérnök és Építész Egylet bizalmát a vasbeton szerkezetek iránt. A századfordulót követően sorra épültek a víztornyok: az általa tervezett kőbányai (1902-1903), a szegedi (1904), a margitszigeti (1911) és a szabadság-hegyi (1912).

A margitszigeti víztorony alaprajza nyolcszögű, szimmetrikus szerkezet, magassága 55 méter. Vasbeton pillérek alkotják a fő tartószerkezetet, amelyre a 40 méter magasságban elhelyezett, 600m3-es vasbeton víztartály súlya nehezedett, amíg le nem bontották a falait. A torony egy bordás vasbeton sík lapon áll.

A vízellátó rendszer a "várositól" függetlenül működött, 1950-ben ezt is átvette a vízművek. Felismerve a sziget kitűnő adottságait, további kutakat építettek, a többletvizet a Margit hídon át a hálózatba juttatták. Ezzel megpecsételődött a torony sorsa, mert a megemelkedett hálózati nyomás meghaladta a toronymedence 40 m-es magasságát. A torony ma ipari műemlék, szerves része Budapest városképének.

*

Budapesten több tucat víztorony áll a mai napig, jórészük külvárosi gyártelepeken.
Némelyik pedig észrevétlenül megbújik a házak között.

Sőt, van olyan is, amelyik pont háznak álcázza magát. Vagy kéménynek.

*

2004 vége felé is találni újabbakat - lásd papírgyár és postai javítóműhely itt alul. Egyre kisebb az esély, hogy vannak még, de annál nagyobb a dicsőség, ha találsz egyet. Nem is tudom, melyik ér többet, egy olyan, ami már csak archív képen létezik, vagy egy gyártelepen a mai napig megbújó kis víztorony. Mindegy. Csak küldjétek! :)))