Kiemelt szerepet játszott tervezésében az épület áttekinthetősége és tűzbiztossága. A dokumentumok egyszerű kezelhetősége érdekében a raktárhelyiségeket 2,40 m belmagassággal tervezte, ami által elkerülhetővé vált a létra használata, s egy esetleges tűz is csak kisebb kárt tudott volna okozni.

Az oltásra szánt víz tározóját abba a toronyba helyezte, amibe a kémény is került, így a tárolt matériát megvédte télen a fagy ellen. Annak érdekében, hogy a kéménybe feljutó szikra vagy hamu ne okozzon tüzet, az egész tornyot 76 méter magasra emelte, ahol már nem jelenthetett veszélyt a száraz iratokra. A toronyból szép kilátás nyílik a budai hegyekre, ezért a tetejére erkélyt illesztett. Nem alkalmazott az épületen fát, a tetőszerkezetet is vasbetonból tervezte."

Forrás: sulinet.hu

Harci cselekmény ugyan nem érintette a levéltárat, a katonai behívások, a pénzhiány és a különböző szükségintézkedések azonban nem múltak el nyomtalanul. 1914 ősze és 1915 tavasza között szünetelt az építkezés, majd 1917 végén, amikor már nem sok hiányzott a befejezéshez, szinte teljesen leállt.

A második világháború súlyos megpróbáltatásokat hozott a Levéltár számára. ... Az épület több találatot kapott, raktárfödémek szakadtak le, tüzek keletkeztek. Mindez és az ide telepített német katonai kórház iszonyú pusztítást okozott az épületben és az iratanyagban egyaránt.

A harcok elmúltával, 1945 tél végén és tavaszán az alig több mint két évtizede birtokba vett, kívül-belül pompás épület romokban hevert, a romok között megégett iratcsomók, szétszóródott iratok hányódtak... "

Forrás: natarch.hu