mail: 
Víztorony Baráti Kör 
viztorony@viztorony.hu 


Budapest - IX. kerület, Gyáli út - Máv-munkástelep 1 | 2 | 3 | 4
Fotó: Piszi + Sün 2003
Fotó: Piszi + Sün 2003
Fotó: Piszi + Sün 2003
A Ferencvárosi Önkormányzat - 2000-től érvényben levő - 8/1996.(III.4.) sz. rendeletének 1. sz. melléklete szerint a MÁV telep 15/III (38241/18 hrsz) víztorony védett ipari épület .
Fotó: András 2003
Fotó: András 2003
Fotó: András 2003
Fotó: András 2001
Fotó: András 2002
Fotó: András 2001
Fotó: András 2003
Fotó: András 2003
Fotó: András 2003
Forrás: www.semix.hu
Forrás: semix.hu
A múlt század végén, e század elején a Magyar Királyi Államvasutak több munkástelepet, tisztviselőtelepet épített dolgozói számára a főváros korabeli peremét jelentő területeken. A telepek földrajzilag is erősen kapcsolódnak a vasúthoz, pályaudvarok, vasútvonalak mellett fekszenek.

Ilyen telep épült a Hungária körút, Salgótarjáni út sarkán, Rákospalotán, valamint a Ferencvárosban is a Gyáli út mellett.

A Gyáli úti MÁV-telep története a múlt század végéig nyúlik vissza. Egy 1896. szeptemberében keltezett helyszínrajz telepszerű beépítést ábrázol, 31 épülettel.

A terven felismerhetőek a ma is álló földszintes, négylakásos lakóházak, melyek jó része átvészelte a háborút. Ezek a házak tehát a fenti időpont körül épülhettek, típustervek alapján, azonos alaprajzzal, homlokzattal.
A rajz a telep központjában parkot ábrázol, pontosan azon a helyen ahol ma a víztorony áll. A torony melletti két háromszintes lakóház csak később, 1932 táján épült meg; csakúgy mint a Gyáli út melletti nagyobb épülettömbök is.

A víztorony, mint a lakótelep önálló vízellátását, illetve a megfelelő víznyomást biztosító épület került az építési programba. Mivel torony csak és kizárólag a MÁV-telep épületeinek ivóvíz szükségletét volt hivatott kiszolgálni, paraméterei - magassága, a víztartály térfogata - ennek megfelelően került kialakításra.

A fizika szabályai (a közlekedő edények törvénye) szerint, a toronyban lévő vízoszlop magassága a szükséges nyomás biztosítása miatt valamivel magasabban van a telep legmagasabb épületének felső szintjénél. Nagyon valószínű, hogy a torony még a századfordulón épült, a földszintes házakkal egyidőben. Stílusa, részletei a századfordulós divatot követik.

A tornyot közrefogó háromszintes házak, jó 30 évvel később épültek meg, de építészeti megoldásuk, elhelyezésük alkalmazkodik a környezethez.

A fizika törvényein túlmenően a két ház építészeti megjelenése, a környező telephez, a víztoronyhoz való illeszkedés is fontos szempont volt a kompozíció megalkotásánál. Ez az oka annak, hogy a környező két épület magassága nagyjából megegyezik a víztorony magasságával, ami valamivel meghaladja a húsz métert.

Forrás: www.semix.hu
Forrás: semix.hu
A víztartály ily módon egy szintben van a szomszédos épületek padlásával, elegendő szintbeli különbséget biztosítva víznek ahhoz, hogy még a legfelső lakószinteken is használhatóan működjenek a vízcsapok.A torony műszaki kialakítását tekintve a mai víztornyokhoz hasonlatos.

Korábban, pl. a múlt században épült víztornyoknál falazott csőtartályokat alkalmaztak (Eredetileg ilyen megoldást terveztek a közeli sertésvágóhíd víztornyába).

Műszaki kialakítását tekintve ez egy földre állított vastag cső, melyet vízzel töltenek fel. A csőtartályok hagyományos módon, téglaszerkezetből is megépíthetők, de hátrányuk, hogy a vízmennyiség csökkenésével erősen apad a vízszint, nem biztosítva a kellő nyomást.

A korszerűbb víztornyok esetében egy magasra helyezett, nagy térfogatú tartályt, medencét töltenek fel vízzel. Ily módon, ha a tartályban csökken is a víz mennyisége, a vízoszlop magassága, azaz a vízszint közel állandó. Ez a megoldás azonban már csak modernebb szerkezetek, acél, vagy vasbeton tartályok használatával építhető meg.

A MÁV-telep vizét - amíg a torony üzemelt - henger alakú acéltartály tárolta, innen vezették a vizet egy csövön át a hálózatba. A tartályt egy téglából falazott 6m átmérőjű hengerpalást "torony" emeli magasba, melynek belsejében acéllépcső és létra vezet a magasba. A létrát érdekes módon a tartály belsején egy csövön vezették át, a tartály teteje javítás esetén ezen keresztül közelíthető meg.

A tartály alsó peremével a gyűrű alakú "téglatoronyra" támaszkodik, de sem maga a tartály, sem a gépészeti szerelvények nem látszanak. Az építész ügyes megoldással díszes, un. svájci faragott faburkolattal csomagolta be a rideg acéltartályt. A szépen alakított faburkolat, zsaluziás vakablakok, kecses díszek hangsúlyozzák az építmény fejezetét, ide fókuszálva a tekintetet.

A szemlélőben szinte fel sem merül, hogy a csendes lakótelep közepén egy ipari épület magasodik, a falakban húzódó, és föld alatt rejtőzködő vízhálózat titokzatos gépezetének föld fölé emelkedő csúcsa.

A torony vörösbarna téglafala puritán folytatása a díszes fejezetnek, összhangot alakítva ki a környező lakóépületek architektúrájával.

Forrás: www.semix.hu
Forrás: semix.hu
A víztorony falát csak néhol töri át egy-egy kisebb ablak, szerepük csak díszítő jellegű. A MÁV-telep építészeti együttesében kiemelkedő szerepe van a víztoronynak.

Az összes épület között a legátgondoltabb, legdíszesebb: arányos építmény, mutatja, hogy tervezői tudatosan formálták a környezet fontos szereplőévé. Nemcsak különös díszeivel, kerek formájával, hanem a szomszédos, környező telepnél magasabb épületek is hangsúlyozzák, fokozzák hatását.

A víztornyot kb. 35 éve üzemszerű működésen kívül helyezték. 1987-ben kelt dokumentumok szerint a víztorony földszinti helyiségében elhelyezett hidrofor (nyomásfokozó) és a toronytól dél-nyugatra elhelyezett két, egyenként 50 m3-es földalatti tartály biztosította az ivóvízellátást.

A föld alatti tartályok - tulajdonképpen felszíni, talajjal beterített tartályok - megléte hátrányosan befolyásolja a torony megjelenését. Tekintve, hogy ma már ezek sem üzemelnek, javasoljuk lebontásukat, a torony, mint építészeti érték megőrzésével, felújításával egyidejűleg.

1987-ben a víztorony kezelője és tulajdonosa, a MÁV a torony lebontását kezdeményezte életveszélyességi okokra hivatkozva. A Budapesti Műemlékfelügyelőség a bontással nem értett egyet, ugyanis statikai szakvélemény nem készült az épület állagára vonatkozóan.

A Műemlékfelügyelőség az épület, mint építészeti és városképi szempontból fontos elem megtartását javasolta.

Források:
Budapest Főváros Levéltára Budapesti Műemlékfelügyelőség Levéltári anyaga /1491
MÁV Épület és Közmű Ügyosztály

Én pedig a www.semix.hu-n találtam ezt az anyagot, és a sertésközvágóhídról szólót is.



Hasonló tornyok itt

www.semix.hu mailto:info@semix.hu
Fotó: András 2001
Fotó: András 2002
Fotó: András 2002
Fotó: András 2002
Fotó: András 2001
Fotó: András 2002
Fotó: András 2002
Az ajtót a sok törmeléktől csak résnyire lehet kinyitni.
Fotó: András 2002
Ezért nem jutottam beljebb annál, hogy bedugtam a kezem a fényképezőgéppel...
Fotó: András 2002
Fotó: András 2002
Balra: a fent említett tartály szellőzője

Jobbra: az egyik tartály ajtaja

Lent: bekukucskálva valami kütyü, és a feketeleves látszik. Persze csak vakuval, mert tök sötét van.
Fotó: András 2002
Fotó: András 2002
Fotó: András 2002
Főoldal | Lap teteje | Térkép | 2004-es képek a felújításról itt

 


Víztorony rekonstrukció, lakás kialakítással

Tervezők:

Kugler Katalin
építész tervező

Zoltán Katalin
statikus tervező

Munkatárs:
Balla Mariann


az építkezés képei itt

belső képek itt

tervrajzok itt