|
|
Fotók: a torony lépcsőházában
készültek, a falra aggatott, bekeretezett reprodukciókról
Fent - a bal oldali képre kattintva:
A Népszínház, később a Nemzeti Színház épülete
A kép bal felső sarkában a Blaha Lujza téri színház víztornya látható.
(Ez a szöveg a torony lábánál, a Nemzeti Színház egykori kiszolgáló épületében olvasható.) Itt dolgoztak a díszletfestők. Itt készültek a színészek jelmezei. A torony víztartályaiból kapta a vizet a Blaha Lujza téri színház színpadtechnikai berendezése, Hidraulikus gépek emelték, sűllyesztették a díszleteket, a háttérfüggönyöket, a vasfüggönyt.
Ebben az épületben volt a kazánház, innen indult ki a színház gőzfűtésének csővezetéke és a színpadi zápor vízvezetéke. Az épületet a Nemzeti Szállodán át a Nagykörút alatt alagút kötötte össze a színházzal. Az alagutat azóta betemették, a Nemzeti Színháznak otthont adó épületet 1965-ben - a metró építése miatt - felrobbantották. Ez a Csokonai utcai épület 1895 óta áll, Kauser józsef tervezte.
 |
|
|
|
|
Balra: a tetőszerkezet. A sötétben villanó vaku előtt megcsillannak a felkavart porszemek.
Lent: a lift gépháza. Mivel a liftaknát teljesen elfoglalja a henger alakú lift, az ellensúlynak már nem maradt hely, ezért a torony egyik sarkában alakítottak ki neki egy kis helyet.
Alatta: ma tárgyalónak használják ezt a szintet. A panoráma csodálatos - mióta ablakokat vágtak a falon... |
Ja, panorámaképeket nem csináltam a városról, hiszen az meg kit érdekel...:o)
Na jó, majd ha szép idő lesz, nem ilyen párás, visszamegyek, és körbefényképezek.
|
|
A Nemzeti víztornya
A Józsefvárosban, a Csokonai utca 3. számú házban ma a Kopint-Datorg irodái találhatók, de nem is olyan rég még a Színházak Központi Műtermei voltak itt. Azt megelőzően pedig a Nemzeti Színház díszlet- és jelmezműhelyei.
Az utca túloldaláról, vagy akár a Blaha Lujza térről még jól látszik az épületből kiemelkedő torony, amely szintén fontos szerepet töltött be a régi, 1965-ben felrobbantott Nemzeti életében: ez volt a színház víztornya.
|
|
A negyvenhét méter magas toronyépület legtetején helyezkedett el a hatalmas, szegecselt víztartály, amely egy szűk folyosón körbejárható volt. Alatta a toronyszárban pedig a körlépcső, amely egy henger alakú magot ölelt körül.
Innen biztosították a vizet a színpadi hidraulikus szerkezetekhez. A rendszert a színházból irányította az úgynevezett süllyedőmester.
A torony tervezője Kauser József volt, aki több pesti középület, klinika és templom terveit készítette. Párizsban tanult, és építészként dolgozott az ezredéves kiállítás pavilonjain is.
Kadelka László, a Blaha Lujza téri Nemzeti utolsó ügyelője még emlékszik arra az alagútra, amely a színházat és a víztornyot összekötötte a körút alatt.
Ezen keresztül vezettek a hidraulikus vezetékek. Talán még ma is megvan a járat, nyilván befalazva. A második világháborúban és 1956-ban is bújtattak itt veszélyben lévő embereket.
|
|
Ebben a magban futottak a le-föl menő vízcsövek – ahogy Turi Péter, az itt működő asztalosüzem egykori vezetője elmondta. A lépcsőmagban ma lift közlekedik, fent, a tartály helyén pedig tárgyalóterem található. Magát a tartályt szétvágták és eltávolították.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
balra a lépcsőház
Ezt meg itt alul valaki lefényképezhetné nekem a Gellért hegyről valami jó kis teleobjektívvel...
jobbra az alsó sarokban a fent említett alagút bejárata.
A színes üvegajtó pedig a víztoronyba vezet.
|
|
|
|
 |
Keresés 
Budapest
