ÚJJÁSZÜLETETT
A SZEGEDI VÍZTORONY
A Mérnök Újság
decemberi számában megjelent cikk (pdf)
Újjászületett
a szegedi Szent István téri víztorony, a vasbetonépítés történetének
egyik legjelentősebb hazai alkotása. A szegediek által kedvesen
csak Öreg Hölgynek becézett, immár 102 éves remekmű az elmúlt egy
év során új ruhát kapott, szinte minden részében megújult, s a felújítást
követően újra bekapcsolódott Szeged vízszolgáltatási rendszerébe.
A
víztorony eredeti terveit Zielinski Szilárd, a vasbetonépítés meghonosítója,
kamaránk első elnöke készítette 1903-ban, a kivitelezést Freund
Henrik és Fiai végezték 1904-ben.
Az
alkotóról, a korabeli pályáztatásról, az építésről a korábbiakban
már szóltunk, most a víztorony-matuzsálem szerkezeti kialakításáról,
a károsodásokról és azok orvoslásáról, a felújítási munkákról kívánunk
beszámolni.
felújítás előtt... |
|
Forrás:
Funkció és Szerkezet Mérnöki Iroda Kft. |
a felújított víztorony
|
|
belső tér |
A
víztorony szerkezeti ismertetése
A centrális szerkezetű víztorony
két fő szerkezeti részből áll, egyrészt az 1000 m3 vizet magába
foglaló tartályból, másrészt a tartályt alátámasztó tartószerkezetből.
A tervező, Zielinski Szilárd mindkét főrészt teljesen újszerű megoldással,
vasbeton szerkezettel alkotta meg. Megoldásai annyira sikeresek
voltak, hogy évtizedekig példát adtak a később épített víztornyok
kialakítására. Talán nem túlzás azt mondani, hogy megalkotta azt
a jellemző szerkezeti elrendezést, melynek jegyei szinte az összes
később épült víztoronynál fellelhetők. Szerkezeti ismertetésünket
is e jegyek mentén adjuk meg.
Ezek közül a legelső magának a vasbetonnak, mint építőanyagnak az
alkalmazása. Zielinski úttörő szerepet vállalt a vasbeton felhasználásában,
méghozzá egy olyan időszakban, amikor azt még meglehetősen nagy
idegenkedés fogadta. Tény, hogy a Szent István téri víztorony teljes
egészében vasbeton szerkezet. Vasbetonból készült az alapozás, a
tartórendszer, a tárolómedence, a határoló fal, a lépcső, a zászlótartó,
sőt még a bejárati ajtó is, a kilincset leszámítva.
A 31 m-es fenékmagasságú, 1000 m3
kapacitású körmedence kialakítása egy körhenger héjszerkezet, méghozzá
meglehetősen karcsú, a 6,40 m magasságú palást vastagsága felül
10, alul 15 cm. A medence palástfelülete alul kiékeléssel, sarokmereven
kapcsolódik a nagy merevségű, alulbordás vasbeton fenéklemezhez.
A palást felső peremét megvastagították, és így tulajdonképpen egy
felső peremgyűrűvel látták el a medencét. A medence külső palástjának
átmérője 15,4 m. A bemutatott jegyek alapján nem nehéz felismerni,
hogy az alkotó olyan héjszerkezeti megoldásokat alkalmazott, melyek
csak mintegy harminc évvel később kezdtek a szakmai köztudatban
közismertté válni.
A víztároló medencét alátámasztó pillérvázas szerkezet a maga nemében
szintén különlegesség. A tartószerkezet oszlopokból és gerendákból
összeépített rendszerű, mely a centrális kialakításnak megfelelően
egy forgásszimmetrikus térbeli rúdszerkezet. A tartórendszer fő
teherviselő elemei a vasbeton oszlopok, amelyek 3 koncentrikus kör
mentén helyezkednek el. A legbelső körön 4 db, a középső és a külső
körön 8-8 db oszlop helyezkedik el. Ezeket sugárirányban és gyűrűirányban
gerendák kötik össze. Érdekesség, hogy a gerendák és pillérek kialakításánál
már alkalmazták a tartószerkezeti rendszer merevségét nővelő kiékeléseket.
A gerendák azon túl, hogy összefogják az oszlopokat, támaszul szolgálnak
a födémeknek és a lépcsőknek.
A torony a földszinttől a medence
szintjéig 8 szintes, a szintmagasság 3,5 m. A tornyot az első három
illetve a nyolcadik szinten a külső oszlopsor, a közbenső szinteken
a középső oszlopsor oszlopai közé beépített monolit vasbeton fallal
zárták le a külső tértől. A visszaugrasztott középső részen így
a harmadik és az ötödik szinten egy-egy külső körfolyosót lehetett
kialakítani. Ez a két körfolyosó, figyelemmel a korabeli alacsonyabb
épületekre, alkalmassá vált a kilátói funkcióra, mintegy a város
feletti körsétára. Az, hogy erre az alkotók gondolhattak, bizonyítja
az igen kis lejtésű, kényelmes lépcsők alkalmazása.
A medence építésénél egészen bizonyos, hogy számoltak bizonyos mérvű
szivárgással, ezért a medence fala mellett egy 60 cm-es légűrt alkalmaztak.
Ezzel a megoldással a vékony medencefalat is megkímélték a téli
kifagyásoktól. A kialakítás a víztorony építészeti megjelenésének
is nagyok jót tett, a vízmedencét befogadó felső rész ezzel markánsabbá,
hangsúlyosabbá vált.
A torony teljes magasságában vasbeton lépcső vezet végig. A kényelmes,
ívelt lépcsők a medence alatti szintig a belső és közbenső pillérek
között vezetnek, szintenként pihenő beiktatásával. A medence alatti
nyolcadik szintről belső csigalépcső vezet a 4 belső pillér között
a legfelső kilátószintig. A megoldás érdekessége, hogy a központos
elhelyezésű csigalépcső függőleges értelemben átvezet a medencén,
a csigalépcső határoló fala és a medence fala megegyezik.
A víztorony alapozása síkalapozás, a terepszinthez viszonyított
-3,5 m szint körüli mélységben. Az alaplemez felülbordás vasbeton
lemez, melynél a bordák gyűrűs és sugárirányú elhelyezkedésűek.
Ezek metszéspontjaiban támaszkodnak az alaplemezre a koncentrikus
körökön elhelyezkedő vasbeton oszlopok.
A Szent István téri víztorony tartószerkezeteinek állapota az elmúlt
évtizedekben nagymértékben leromlott. A tartószerkezeteken egyre
fokozódó betonkorróziós károsodás miatt az acélbetétek korróziója
megindult, a vasbetétekről a betonfedés már sok helyütt nagy felületekben
lehullott, a felújítás halaszthatatlanná vált. A vizsgálataink szerint
az acélbetéteknél a korrózió mértéke, a zászlótartó kivételével,
szerencsére még nem érte el azt a határt, melynél az acélbetétek
pótlása vált volna szükségessé, így a felújítási munkák a betonfelületeknél
a betonszerkezeti struktúra helyreállítását, az acélbetéteknél a
betonfedés biztosítását célozták. A zászlótartó sajnos oly mértékben
károsodott, hogy annál már csere vált szükségessé. A medencére is
kiterjedt vizsgálatok, számítások szerint a medence alulméretezett,
ezért a rekonstrukciónál nem csak az elhasználódott medenceszigetelést
kellett kicserélni, hanem indokolt volt a medence gyűrűirányú megerősítése
is.
A felújítás főbb munkafolyamatai
Betonkorróziós felújítási munkák
A víztorony szerkezeti elemei a fokozódó mértékű korróziós hatások
következtében jól látható és műszeresen regisztrálható betonkorróziós
károsodásokat szenvedtek. A vasbeton szerkezetű építmény tönkremenetelét
főképp a karbonátosodás okozta, a betonszerkezetek pH értéke a megkívánt
11-12-ről 8-9-re csökkent a lúgosságot biztosító szabad mésztartalom
átalakulása miatt. A karbonátosodás következménye, hogy a betonacél
védelme, a passziválást biztosító réteg megszűnt, a betonacél korróziója
megindult. A korróziós folyamat során a fedést biztosító betonrészek
helyenként leváltak, a betonacél keresztmetszet csökkenése a korrózió
miatt egyre jelentősebb lett, mely végül is indokolta a sürgős beavatkozást.
A fent ismertetett károsodás különböző
szintjei a torony vasbeton felületein, szerkezetein gyakorlatilag
mindenütt jelentkeztek. A károsodás mértéke elsősorban a felület
helyzetétől függött, érthetően a legsúlyosabb károsodások a párás
víztér környezetében, valamint a kültéri részeken adódtak. A beltéri,
párával nem terhelt felületek megjelenése lényegesen kedvezőbb volt.
A felületek karbonátosodási vizsgálataival megállapítottuk, hogy
a felületek nagy részénél az átkarbonátosodás már elérte az acélbetéteket.
A külső homlokzat erőteljes károsodásában jelentős szerepet játszott
az időjárás romboló hatása is. A felületen kicsapódó pára, esetleg
átázás, átnedvesedés több helyen, főleg a gyengébb minőségű betonoknál
kifagyásokat okozott.
A továbbiakban néhány példával illusztrálni
kívánjuk a torony szerkezeti elemein a betonkorrózió különböző stádiumait,
illetve a javítási munkákat. A legrosszabb állapotba a zászlótartó
szerkezete került, csaknem teljes felületen levált már a betonfedés,
ezért itt már a zászlótartó szerkezetének teljes cseréjét kellett
előírni. Az új zászlótartó a torony mellett helyszíni előregyártással
készült, anyagában öntömörödő betonból, melynek technológiájáról
Spránitz Ferenc számol be a BETON szakmai újság 2006. júniusi számában.
Az így elkészített zászlótartó beemelése daruval történt. Érdekességképpen,
az eredeti zászlótartó legjellemzőbb darabjait a toronyban kiállították.
A külső felületeken nagyon erőteljes károsodásokat tapasztaltunk
közvetlen a víztér mellett és felett, a toronydobnál és a kilátószint
alatti falfelületnél. Itt, a helyreállítás során attól lehetett
tartani, hogy a felület a tisztításkor átszakad. A további kültéri
felületeken, pilléreken, gerendákon, szegélyeken és korlátokon a
korróziós károsodás változó mértékű volt, egyes területeken a vasalás
már kilátszott, sőt a keresztmetszete is lecsökkent, míg másutt
a vakolt felület viszonylag épnek mutatkozott.
Forrás:
Funkció és Szerkezet Mérnöki Iroda Kft. |
Kilátószint alatti osztópillér károsodása |
|
Forrás:
Funkció és Szerkezet Mérnöki Iroda Kft. |
Vasbeton zászlótartó károsodása
|
|
Forrás:
Funkció és Szerkezet Mérnöki Iroda Kft. |
Tartópillér károsodása |
|
A belső felületi megjelenés, mint
azt korábban említettük, a víztér környezetének kivételével, jóval
kedvezőbb volt a külsőnél. Belül, például a szép, íves kialakítású,
kényelmes, medencetérig vezető feljárólépcsőnél még az eredeti stokkolás
is megmaradt. A lépcső kialakítása egyértelműen arra utal, hogy
a Zielinski Szilárd vezette tervező csapat gondolt a torony kilátóként
történő hasznosítására is. Ugyanakkor a medencén átvezető csigalépcső,
egyértelműen az állandó párakicsapódás és lecsurgó vizek miatt,
csaknem teljesen tönkrement, itt még a megtartás mikéntje is kérdéses
volt. Hasonló állapotúnak ítéltük, a hasonló okok miatt károsodott,
víztér feletti belső födémeket is.
A betonkorrózióval érintett felületek helyreállításánál a pályázaton
nyertes konzorcium a Techno-Wato Kft. KESTON PCC habarcsrendszerét
alkalmazta. A különböző finomságú cementkötésű habarcsok felhordása
előtt a felület-előkészítés a hibás részek feltárásából állt, illetőleg
ezután a felülettisztítás magasnyomású vízsugárral (1000 bar) történt.
A belső, medence feletti felület
bevonatánál érdekes újszerű megoldás került alkalmazásra, az úgynevezett
cseppkőszerű felületképzés. A Németországban már több helyen alkalmazott,
speciális habarccsal kialakított cseppkőszerű mennyezetfelületről
a kondenzvíz gyorsan le tud csepegni, és így a korróziós károk csekélyek,
valamint a gyors visszacsepegésből adódóan a pangó ivóvíz problémái
megelőzhetőek. Az alkalmazott anyag a KORODUR cég Microtop TW-BM
márkanevű habarcsanyaga.
A homlokzat helyreállítása, színezés
A torony színezése, mint a látvány meghatározó része, kiemelt fontosságú
kérdés volt mind a tervezés, mind a kivitelezési munka során. A
színek megválasztásánál, tekintettel a víztorony műemléki védettségére
is, az eredeti színezés lehető legteljesebb visszaadására törekedtünk.
A torony színdinamikai tervezője eredeti dokumentumok, képeslapok
felkutatásával határozta meg a korabeli színárnyalatokat, és ez
képezte az elkészített tervek alapját is. A kivitelezés során a
műemlékvédelmi szakértő közreműködésével a felületeken több ponton
színkutatást végeztek, melynek eredményeivel még jobban sikerült
közelíteni a korabeli megjelenéshez. A téma kapcsán külön dicséret
illeti a kivitelező céget, aki időt és fáradságot nem kímélve számtalan
egyeztetést, próbafestést készített a rendkívül szorító határidő
ellenére. A víztorony összképe, megítélésünk szerint a festéssel
kapcsolatos fáradozásokat honorálta.
Az alkalmazott bevonat KESTON FLEX-2 rugalmas, repedésáthidaló festékrendszer,
melynél az egy réteg alapozó festésre két fedőréteg került.
A helyreállított homlokzat bemutatásához a toronydobról készített
felvételeinket mellékeljük. A két felvétel összehasonlításával jól
érzékelhető az előnyös változás.
Forrás:
Funkció és Szerkezet Mérnöki Iroda Kft. |
Toronydob a felújítás előtt |
|
Forrás:
Funkció és Szerkezet Mérnöki Iroda Kft. |
Toronydob a felújítás után |
A medence megerősítése
A medence gyűrűirányban alulméretezett volt, megerősítés vált szükségessé.
A megerősítést hat helyen felhelyezett szénszálas lamella adja,
mely abroncsszerűen fogja össze a vasbeton héjat. A felragasztott
karbonszálas lamella alkalmazásának nagy előnye, hogy az a korrózióra
érzéketlen, ugyanakkor a kis vastagsága a felületi megjelenést nem
zavarja, így a műemléki megítélése kedvező. A betervezett típus
120 mm széles 1,4 mm vastag, epoxigyanta kötőanyagba ágyazott szénszálas
lamella. A szénszálas lamella felragasztása oldószermentes, kétkomponenses
epoxigyanta kötőanyagú ragasztóhabarccsal történt. Az alkalmazott
anyagok a Sika cég gyártmányai.
A medence szigetelése
A medencénél az elmúlt évtizedekben alkalmazott kent szigetelések
rendre egy rövid idő után tönkrementek, szivárgások, folyások jelentkeztek.
Az átszivárgások mértékére jellemző, hogy különösen a medence feltöltésekor,
a lefolyó víz a torony számottevő részét átáztatta. A szivárgások
egyik kiváltó oka a medence feltöltésénél, illetve leürítésénél
a pulzáló igénybevétel hatására a repedések megnyílása. A két szélső
állapot között változó terhelés hatására a repedések tágassága olyan
nagymértékben változott, melyet a felhordott szigetelőagyag tartósan
nem tudott elviselni, az anyag kifáradt. A másik ok, hogy a medencénél,
a korabeli építéstechnológiai lehetőség miatt, az alsó részen 40
cm-ként, feljebb 40-80 cm-ként munkahézagot hagytak, sima rábetonozással.
Ennek tudható be, hogy a medencénél a visszaemlékezések szerint
már nagyon régóta tapasztalható volt a szivárgás.
A probléma megszüntetésére zsákszerűen
befüggesztett szigetelés készült. A mechanikusan rögzített polietilén
vízszigetelő fólia a Sika cég gyártmánya, típusa Sikaplan TW 18
G. Az alkalmazott megoldás szintén nem tekinthető szokványosnak,
hasonló megoldásra Magyarországon eddig csak néhány esetben került
sor.
A medence feletti üvegfal határolás
A víztorony az eredeti tervek szerint felülről nyitott tárolómedencével
készült, s csak a későbbi üzemeltetés során fedték le a medencét
szendvics szerkezetű könnyű panelokkal. A lefedéssel egyrészt higiénés
elvárásokat kívántak kielégíteni, másrészt a teljes belső tér páraterhelését
kívánták ily módon lecsökkenteni. A megoldás csak részben volt sikeres.
A szegedi víz hőfoka viszonylag magas, emiatt a páraképződés jelentős,
és ez különösen a téli időszakban a hőszigetelés nélküli betonfelületekre
fejtett ki nagyon kedvezőtlen hatásokat.
A felújítási munka során meghatározó
szempontként kezeltük az ipari műemlék víztorony eredeti szerkezeteinek
minél teljesebb megmentését, ugyanakkor egy működő víztorony esetében
az üzemeltetési szempontokat is messzemenően figyelembe kellett
vennünk. Az egymással ellentétes szempontok kezelése nagyon gyakran
megnehezítette a munkánkat. Így volt ez a medencelefedés kérdésében
is, mígnem a főépítésvezető ragyogó ötlete alapján a nyitott medence
mellett döntöttünk. A medence tetejére nem került fedés, helyette
az átvezető csigalépcsőnél üvegfalas lezárás készült. A korracél
keretbe épített üvegfal a belső négy pillérnél zárja le a vízteret
a közlekedőtértől, miáltal a felső kilátószintre felmenő látogató
számára az alulról megvilágított víztér különleges látványt ad.
A medence kezeléséhez, tisztántartásához a medencetér feletti gerendákra
korracél kezelőjárda készült. A megoldás okoz ugyan üzemeltetési
szempontból többletfeladatokat, de ezt többszörösen ellensúlyozza
a toronybelső esztétikai értékének növekedése, a különleges látvány
és az a tény hogy ezzel a megoldással az eddig eltakart medence
is láthatóvá vált.
A víztorony közösségi funkciói
A felújított víztorony belső kialakítása, városképi helyzete lehetőséget
adott olyan közösségi funkciókra, melyek a maguk nemében egy üzemben
levő víztoronynál kuriózumnak számítanak. Természetesen ez kölcsönös
alkalmazkodást kíván az üzemeltetőtől és a látogatásokat szervezőtől
egyaránt. Ez azt jelenti, hogy egyrészt a torony nem tartható folyamatosan
nyitva, mint például egy múzeum, ugyanakkor a torony a nagyközönség
számára előre meghatározott napokon látogatható.
A víztorony kilátóként, helyzeténél fogva, nagyon szép látványt
ad Szeged városára, a város környezetére. A kényelmes lépcsőn felfelé
haladva már a két körfolyosónál mód van a minden irányú kilátásra.
Feljebb menve, a csigalépcső felvezet a legfelső kilátószintre,
ahol a terepszinthez viszonyítottan 41,85 m magasságon élvezhető
a panoráma. A felvezető csigalépcsőt a medence felett a már említett
üvegfal határolja, melyen keresztül az alulról megvilágított víztér
látható.
A víztorony belső alaprajzi kialakítása
lehetőséget ad kiállítások és rendezvények szervezésére. Ehhez a
belső térben a felújítási projekt részeként bútorok, vitrinek kerültek
elhelyezésre. A kiállítások megrendezésére a legkedvezőbb a földszint
és a medence alatti VII. szint, ide jelenleg két állandó jellegű
kiállítás már bekerült. A földszinten, a vízhez kapcsolódóan, a
helybéli Bánffi szikvízüzem gyűjteménye kapott helyet, a kiállítás
címe "Szódavíz egy magyar kultuszital". A VII. emeletre
az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csongrád megyei csoportja által
gondozott fizikatörténeti kiállítás került. Érdekességképpen, a
toronyban a fizikusok elhelyezték a föld forgását bizonyító Foucault-féle
ingát is.
A felújítás közreműködői
A víztorony az 1904-évi üzembe helyezése óta üzemel, lényeges változtatások
nélkül. A torony szerencsére háborús károsodást nem szenvedett,
kisebb mérvű felújítás a műtárgy életében csak egyszer, az 1959-60-as
években történt. A víztorony a 90-es évek végére oly mértékben leromlott,
hogy esedékessé vált a teljes körű felújítás.
A felújítási munkákhoz első ütemben
szakértői vélemény készült, mely tisztázta a szerkezetek állapotát,
és meghatározta a főbb beavatkozásokat, javítási munkákat. E szakvéleményből
egy angol nyelvű anyag készült, melyet a Vízmű támogatás céljából
Brüsszelbe kiküldött. A tervezésnél elsőként építési engedély dokumentáció,
majd kiviteli terv készült. Időközben a műtárgy műemléki védettséget
nyert. Ez mindenképpen előnyős volt, mivel a műemlékes felújítások
szigorú kötöttségei segítették az eredeti állapot visszaállítását.
Szeged városa 2004-ben pályázott az Európai Unióhoz a Szent István
tér és a víztorony felújítására, melyet a benyújtott dokumentációk
és ajánlati tervanyag alapján elnyert. A felsorolt munkarészeket,
tervanyagokat a Funkció és Szerkezet Mérnöki Iroda készítette, generáltervező
mérnökök Dr. Körmöczi Ernő és Szolga András. A szakági tervezők
Szögi László építész- és színdinamikai tervező, Papp Antal villamos
tervező, Felvégi András gépészeti tervező, Dr. Horváth Sándor és
Horváth László szigetelést tervezők, Zrínyi Miklós műszer- és irányítástechnikai
tervező, Rábay Péter világítástechnikai tervező.
A víztorony felújításának egyik
fő patrónusa a Szegedi
Vízmű Zrt. volt, személy szerint Bodor Dezső főmérnök. Az
üzemeltető közreműködő szakemberei a vízellátási oldalról Becsky
Balázs és Végh Zoltán, a gépészeti szerelés vezetőjeként Pomázi
Zoltán.
A víztorony rekonstrukció kivitelezője
a SADE Magyarország
Kft. és a Techno-Consult Kft. volt, főépítésvezető Reichart
Gyula, építésvezető Miklós Zoltán. A társvállalkozó Techno-Consult
Kft. helyi képviselője Csányi László, Kele Károly és Almássy Piroska.
A felelős műszaki vezető Dr. Mezős Tamás, a Mérnök feladatait és
a műszaki ellenőrzést a Csomiber megbízásából Budai Imre látta el.
Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatát a felújítási munkáknál Dr.
Igaz Ágnes és Pásztor Péter képviselte.
A felújított víztorony környezete, mérnökpantheon
A víztoronnyal egyidejűleg a Szent István tér is megújult, a kialakított
új burkolat sugarasan illeszkedik a torony nyolcszögletű alapformájához.
A tér tervezőjének Fekete Zoltánnak ötlete, a torony körül egy Mérnök
Pantheon kialakítása, kedvező fogadtatást nyert a városnál és a
kamaráknál egyaránt. Az elképzelés szerint a torony körül hét neves,
szegedi vonatkozású mérnök szobra kerül elhelyezésre. Első ütemben
a víztorony és a tér rekonstrukciójával egyidejűleg négy szobor
készült el. A négy szoborból eredetileg három szerepelt az eredeti
projektben, a negyedik, Korb Flóris szobra a SADE- Magyarország
Kft. felajánlásaként került a térre.
A felállított szobrok:
Zielinski Szilárd szobra. Zielinski Szilárd a Szent István téri
víztorony tervezője, a magyarországi vasbetonépítés meghonosítója.
Korb Flóris szobra. Korb Flóris építőművész a Szent István téri
víztorony építész tervezője, de nevéhez kötődik többek között a
Szegedi Klinikák tervezése is.
Pálfy-Budinszky Endre szobra. Pálfy-Budinszky Endre, mint Szeged
városi főmérnök sokat tett a város harmonikus fejlődéséért.
Magyar Ede szobra. Magyar Ede építész több jelentős épület mellett
a Szegedi Reök-palota tervezője.
A következő években, a tervek szerint
évente egy-egy szobor kerül felállításra:
Tóth Mihály szobra. Tóth Mihály Szeged városi főmérnök, a víztorony
építésénél a város részéről ellenőrizte a munkákat. Nevéhez kötődik
többek között számos ismert szegedi középület tervezése is.
Feketeházy János szobra. Feketeházy János hídépítő mérnök Szeged
első közúti hídjának tervezője.
Zsigmondi Béla szobra. Zsigmondi Béla vízépítő mérnök fúrta Szeged
első artézi kútját. Névéhez kötődik Szeged környékén több mélyfúrású
kút, víz- és talajfeltáró fúrás.
Összegzés
A felújított szegedi Szent István téri víztorony, illetőleg a hozzá
kapcsolódó tér Szeged belvárosának egy ékköve lett. A téren korábban
a piaci elárusító bódék mellett használtpiac működött, nem éppen
a legszebb látványt nyújtva, melyhez képest a változás rendkívül
szembetűnő. A tér és a víztorony felújítása a szegedieknek érzékelhetően
nagy örömöt okozott, a tér még az átadás előtt megtelt élettel,
és az ünnepélyes átadáson elképzelhetetlenül sokan tolongtak a téren,
túlzás nélkül mondhatóan az emberek boldogan vették birtokukba a
létesítményeket.
A kivitelezési munka tíz hónapja,
azt is figyelembe véve, hogy ebbe egy téli időszak is beleesett,
rendkívül feszített tempót igényelt. A felújítás során gyakran vetődtek
fel megoldásra váró problémák, melyekhez az összes résztvevő igen
pozitívan állt, elsősorban a megoldás keresésére koncentrálva. A
rendszeresen megtartott koordinációs értekezletek rendkívül jó hangulatúak
voltak, melyet talán az is jellemez, hogy a városi Önkormányzat
irodavezetője többször is kijelentette, milyen jó érzéssel jön ezekre
a megbeszélésekre és mennyire ritka az ilyen beruházás.
Szolga András
Okl. mérnök, Ügyvezető, Funkció és Szerkezet Mérnöki Iroda Szeged
Dr. Körmöczi Ernő
Okl. építőmérnök, Ügyvezető, Funkció és Szerkezet Mérnöki Iroda
Szeged
Bodor Dezső
Okl. vízépítőmérnök, Szegedi Vízmű ZRt. műszaki igazgató
|