A tervpályázat tárgya, célja és jellege
A pályázat tárgya a budafoki 3.000 m3-es hasznos térfogatú víztorony építészeti kialakítása, környezetbe illesztése, szerkezetének és építési technológiájának meghatározása a kiírásban részletezett feltételekkel.

A pályázat célja, hogy építészetileg olyan alkotás szülessen, mely egyrészt az FVM Rt. szimbólumává válik, gondolatilag a Céggel azonosítható, másrészt a gyorsan fejlődő környék maradandó építészeti alkotása legyen.
További igény olyan építészeti-szerkezeti kialakítás kiválasztása, mely a hazai kivitelezés technológia feltételeivel számolva, gazdaságosan, 16-18 hónap alatt megvalósítható.

A Fővárosi Vízművek Rt. által megállapított tárgyi beruházási keret 470 000 000Ft, azonban elfogadunk az alap ajánlaton kívül olyan kreatív alternatív megoldásokat is, amelyek ezen keretösszeget túllépik.

A tervpályázat jellege: országos, nyilvános és titkos.

A Bíráló Bizottságban résztvevők

Elnök: Sándor László - Fővárosi Vízművek Rt.
Társelnök: Skardelli György - Magyar Építész Kamara
Szakmai titkár: Mozsár Ágnes - Főv. Önkorm. Főpolgármesteri Hivatal

Tagok:
Turányi Gábor - Főv. Önkormányzat Tervtanácsa
dr. Ágostházi László - Magyar Urbanisztikai Társaság
Rumi Imre - XXII. ker. Önkormányzat
Zsendovits Imre - Közép-Duna-völgyi Vízügyí Igazgatóság
dr. Kolin László - Magyar Mérnök Kamra
Golda János - Fővárosi Vízművek Rt.

A Bíráló Bizottság munkáját támogató szakértő Sáros László, valamint jogi szakértő dr. Hajzsel Krisztina a Fővárosi Vízművek Rt. részéről.

A tervpályázat lebonyolítása
A pályázaton olyan természetes és jogi személyek (szerzőpáros vagy csoport) vehetnek részt, akik közül legalább egy-egy vezető tervező megfelel:
1) a 32/1997. KTM rendelet É1 jelű tervezői jogosultság előírásainak és a MÉK hivatalos tervezői névjegyzékében szerepel,
2) a mérnöki létesítmények tervezési jogosultságáról szóló jogszabály (3/1998. (11.11.) KHVM rendelet) szerinti feltételeknek, azaz 3000 m3-es víztorony tervezéséhez szükséges "A" kategóriás tervezői engedéllyel rendelkezik és a MMK hivatalos tervezői névjegyzékében szerepel.

A pályázaton való részvétel további feltételei:
- A pályázókra nem vonatkozik a 26/1998. KTM rendelet 10. § (2)-(3)-(4) bekezdésben meghatározott kizárási ok.
- A pályázók a tervpályázati kiírás feltételeit elfogadják

A pályázat tartalmi követelményei:
- Műszaki leírások (építészeti, szerkezeti - állékonyság igazolása számítással -, ép. technológiai, csőszerelési, elektromos és összes egyéb munkákra)
- Áttekintő helyszínrajz - M 1 :2000
- Részletes helyszínrajz (mely tartalmazza a terület parkosítási vázlattervet és úthálózati tervét a közterületi csatlakozással) - M 1 :500
- Jellemző alaprajzi metszetek - M 1 :100
- Jellemző függőleges metszetek - M 1 :100 - Homlokzatok - M 1 :100
- Perspektivikus látványtervek (Az 5.sz. mellékletben látható három meghatározott nézőpontból készült fényképfelvételbe berajzolva, az 1.sz. mellékletben bejelölt pontokból nézve.)
- Csőszerelési terv a szükséges csomópontokkal - M 1 :100 - Makett készítése tetszőleges kivitelben - M 1:200
- A Pályázó köteles számítással bizonyított fajlagos mutatókat képezni az alábbiak szerint:
a) 1 m3 hasznos tároló térre eső összes szerkezet Im3-ben
b) 1 m3 hasznos tároló térre eső összes belső tér Im3-ben

Formai követelmények:
70 x 100 cm kartonra kasírozott tetszőleges grafikai kialakítással elkészített rajzok kötelező tartalomnak megfelelő módon előállítva.

Bírálati szempontok:
A Bíráló Bizottság bírálatát fontossági sorrendben az alábbi szempontok figyelembevételével hozza meg:
a) A pályamű eleget tett-e a feladat leírásában szereplő építészeti-, esztétikai-, tájba illeszkedési-, funkcionális-, műszaki- és szerkezeti feltételeknek.
b) A pályamű mennyire jelképezi a vízszolgáltatás és a környezet összhangját.
c) Milyenek a pályamű fajlagos gazdasági- és megvalósíthatósági szempontjai.
További részletek itt:

A tervpályázat eredményének összefoglaló értékelése, a díjazott pályaművek rangsorolása

A Bíráló Bizottság úgy látta, hogy a beérkezett pályaművek alapvető karaktere alapján a tervek három csoportra oszthatóak:
- a "torony-jellegűek"
- az "épület-jellegűek"
- a "gyűrűsek
A további vizsgálódás után a harmadik csoportba tartozó pályaművekről a B.B. megállapította, hogy bár a feladatot egy szempontból gazdaságosan és szakszerűen oldották meg, mégsem vizsgálhatók a továbbiakban. Ugyanis az összetett tájrendezési, építészeti, tartószerkezeti és víztechnikai szempontrendszer sokrétű kérdéseit az egysíkú megközelítéssel nem lehet megválaszolni.

Az első két csoportba tartozó pályázatok:
Mindkét felfogás tartalmazott értékes gondolatokat. Az első csoport hagyományos úton járt, míg a második inkább a járatlan utat választotta. A Bíráló Bizottság nagyra értékelte az utóbbit is, hiszen egy tervpályázatnak mindig távolabb kell tekintenie a pillanatnyi feladatnál. Ezért az értékelés során az "épület-jellegű" terveket is értékelte, de a díjakat az első csoportba tartozó, "torony-jellegű" pályaműveknek ítélte. Ugyanis csak ezek a tervek tudtak megbirkózni azzal a rendkívül nehéz feladattal, melyet a különleges helyszín, a szokatlan építészeti kihívás és az összetett mérnöki feladat jelentett.

Az "épület-jellegű" tervekről
Mindegyikük kiindulása egy-egy markáns vízió. Akár a deStijl-re való emlékezés, akár a századforduló hengeres építményeinek megidézése, akár Stonhenge-erejű mérnöki mű, akár autonóm épületplasztika volt is, ezen tervek szépségéhez nem férhet kétség. Azonban a tervek alapos átvizsgálása során és részletekbe menő megvitatása után Bíráló Bizottságnak meg kellett állapítania, hogy bármilyen vonzó és magas színvonalú "épület"-tervek születtek is, az adott helyszínen nem lehet figyelmen kívül hagyni a méret, a dimenzió és a lépték kérdését. Márpedig ezek az épületek" 50 (!) méter magasak és itt-ott 50 (!) méter hosszúak vagy szélesek.

Ugyanakkor azt a szempontot sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az épületszerű megfogalmazás a tervezőket kényszerpályára terelte a funkciók vonatkozásában. Az épületeket "ki kellett tölteni", a szép és megrázó belső tereknek tartalmat kellett adni. (Ezen pályaművek ellentmondásosságát jól illusztrálja az egyik zsűritag véleménye: nagyon tetszenek, díjazásukat nem javasolom.)

A "toronyszerű tornyokról":
A díjazott pályaművek ebből a csoportból kerültek ki. Leginkább azért, mert az összehasonlítás során egyértelműen kiderült, hogy a legkevesebb "helyet foglalják el" a térből. Az is kiderült, hogy ezek a megoldások (és csakis ezek) tudják maradéktalanul kielégíteni az építészeti és a mérnöki követelményeket.
Ezen tervek között is voltak hagyományosabb és kísérletezőbb felfogásúak. Tradicionális szellemű tervek talán túlzottan is a gazdaságosságra, a precíz statikai modellre koncentráltak, míg a kísérletező szelleműek a dinamizmusra, a korszellemre figyeltek. A Bíráló Bizottság végül az utóbbiak között találta meg az "igazit".

A Bíráló Bizottság nyíltan vállalja azt az álláspontját, hogy inkább a kísérletezőkkel szimpatizált. A Bíráló Bizottság azt is bevallja, hogy nemcsak a pályázóknak volt szokatlan a feladat, de a zsűri tagjainak is. Hiszen az elmúlt évtizedekben hasonló szellemiségű, egyszerre mérnöki és építészeti kihívás nem adódott egyikük praxisában sem. De döntésében felelősen járt el, és figyelembe vette a helyszíni, a mérnöki és gazdaságossági szempontokat egyaránt.

A pályázatra beérkezett pályaművek összességében a kiírásnak megfelelően oldották meg a víztorony gépészeti villamos, és csőszerelési tervezését.
A medencék vízterének kialakítása általában jónak mondható. Biztosított a karbantarthatóság a műszer és szerelvény cserék lehetősége.. Több pályázó azonban nem vette figyelembe a víztároló medencékre elvárható hidraulikai követelményeket. Olyan tereket alakított ki melyekben, nem megfelelő az áramlás ezért megnő a lerakódás és a vízminőség romlás veszélye.

Három pályázó nagyon magas színvonalon oldotta meg a medenceterek kialakítását és a csőkapcsolatok kiépítését. Többen adtak jó és új megoldást, de van olyan pályamű is mely nem dolgozta ki megfelelő szinten a terveket.
Minden anyag foglalkozik a torony energia ellátásával néhányan tervezik dízel aggregát telepítését is.

A Budafoki 3000 m3-es víztorony tárgyában, az építészetileg legmagasabb színvonalú, a megvalósításra legalkalmasabb tervjavaslat kiválasztása céljából kiírt, az építési engedélyezési eljárást megelőző országos, nyilvános és titkos tervezési tervpályázat sikeresen lezárult az alábbi eredménnyel:

1.700.000,- Ft összegű I. díjban részesült: a 15. sz. pályamű,
1.200.000,- Ft összegű II. díjban részesült: a 20. sz. pályamű,
800.000-800.000,- Ft összegű III. díjban részesültek: az 5. sz. és 7. sz.
pályaművek.
500.000-500.000-5000,- Ft összegű megvételben részesültek: a 6. sz., 14. sz. és 16. sz. pályaművek.