Az 1905-ben, a mannheimi Feudenheim városrészben épült víztorony nyitott gömbtartályával egykor a környékbeli háztartásokat látta el vízzel. Az 500 m³ térfogatú gömbtartály típusának jellegzetes képviselője, mivel az 1000 m³-nél kisebb térfogatú Barkhausen-tartály egy továbbfejlesztéséről van szó. A toronykupola 1987-től 1991 közepéig tartó átépítésével az építtetők régi álma teljesült, mivel az épületet a körülötte lévő 858 m²-es telekkel már 1975-ben megvásárolták.

A víztorony megvétele után, 1976 és 1978 között az építtető és tervező, Hubertus Kirsch először is egy lakóházat alakított ki a telken, ami össze volt kötve a víztorony irodaként használt földszintjével. Az új épület közvetlenül csatlakozik a víztoronyhoz. A víztorony törzsfalazatát beépítették az új épületbe, mintegy külső falazatul használva fel azt. Csak ezeknek az újjáépítési munkáknak befejeztével tudtak a víztoronykupola újrahasznosításának és újjáépítésének megtervezéséhez hozzáfogni.

A gömbtől a lakásig
A víztorony újrahasznosítása nagyrészt a kupolával fedett toronyfej (amiben egykor a gömbtartály volt) átépítéséből állt. Ahhoz, hogy a lakótereket be tudják építeni, a tartályt el kellett távolítani a toronyfejből. A fej tartószerkezetének szerepét ma a földszint felett, 25 m-es magasságban lévő vasbetonfödém tölti be, ami a toronyfej összes terhét a törzsfalazatra adja át. Az első szint egy kerek acélkoszorút alkot, ami a felette lévő második és harmadik szint födémeinek terhét is hordja. Ezek a födémek vasbetonlemezekből állnak. Alulról vakolták be őket. Az első szinten parketta van, máshol padlószőnyeg és esztrich jellemző.

Burkolat és hőszigetelés
A toronyfej külső burkolata egy kb. 6 cm vastag torkrétbeton réteg. A kupolabelsőn egy 8 cm-es, formázott üvegréteg van, ami a hőszigetelés mellett a gőzt is felfogja. Minden belsőfal gipszkartonból van az acéltartók között.

Összekötés és kialakítás
A toronyfej belsejét egy szintenként eltolt csigalépcső köti össze, míg a toronytörzsbe közvetlenül a földszintig egy, kifejezetten e víztorony számára készített liftet építettek be. A toronyfejben a vasbetonfödémek csak az összes rendelkezésre álló alaprajzi terület 2/3-át töltik ki, így a teljes kupolaterem szabadon maradt födémrészei és az egykori gömbtartály dimenziói is láthatók.
A teljes belsőberendezést vagy méretre szabták,- mint pl. a messingi, szecessziós, öntött lépcsőfokokból álló csigalépcsőt és a szintén öntöttvas lépcsőkorlátokat, melyek a földszintről az első szintre vezető csigalépcsőkar részei-, vagy mint a világítás esetében, art deco stílusú gyűjtemény darabokból válogatták.

Összegzés
Mivel a második és harmadik szint a toronyfejben csak a rendelkezésre álló alaprajzterület 2/3-át fedi be, az így keletkezett légtér segítségével az egykori gömbtartály méreteit meg lehet sejteni. A légtereken keresztül csavarodnak a csigalépcsők felfelé, így a szintek között is érdekes összekapcsolódások alakulnak ki. A jól sikerült újrahasznosítással egy tágas, világos terekben bővelkedő lakást váltottak valóra, kilátással Feudenheimra és a környékre. A fantáziadús lakberendezés a tervező részletek iránti szeretetét mutatja.