Eredeti kiadás és szerkesztés:
Meininger Kiadó / Thomas Wieckhorst
© 1996


Magyar webes verzió:
Víztorony.hu / Gábor-Szabó Zsuzsanna & Lánczi András
© 2007

Köszönet:

  • Juditnak
    a könyvért

  • Borinak a közreműködésért

  • Péternek és Zsuzsának az utómunkákért

  • Sárának a segítségért

A könyv megjelenését támogatták:


Babtáblagyár, ahol a laptoppárna készül
Csongrád Megyei Mérnöki Kamara
Fővárosi Vízművek Zrt.
Mexikói függőágyak és függőszékek
Magyar Mérnöki Kamara
Makó Térségi Víziközmu Kft.
Magyar Víziközmű Szövetség
Nemzeti Kulturális Alap




Viersen: Az adott lehetőségek kihasználása

Az 1890-ben kialakított vierseni víztorony tartálya 200 m3-es térfogatú. Ez az Intze-I-es típusú tartály még azután is az épületben maradt, miután a víztornyot stúdiógalériás magánlakássá alakították át. Ez nem is csoda, hiszen az 1981-ig használt víztartály jó állapotban volt. A törzsben a torony felépítése óta laktak, és szénkályhával fűtötték. Mindez pozitívan hatott a torony épületállagára.

Szokatlan szerkezet
Az Intze-elv alapján épült víztornyok általánosan elterjedt építészeti kivitelezésével ellentétben a vierseni torony két egymástól teljesen független hengerfalazatból áll. Még a hengerfalazatok alapjai között sincs semmiféle kapcsolat. A belső henger, amelyben a toronytörzsben lévő lakásokat függőlegesen összekötő lépcsőház még ma is megtalálható, az Intze-tartály támaszgyűrűjeként szolgál. Ezt a belső tornyot egy második, külső hengerfalazat veszi körbe. Ez a külső falazat nem csupán a tartály burkolataként szolgál, hanem védi azt a szélnyomás ellen is.

Ezen elrendezésből kifolyólag egy szokatlan Intze-víztorony jelenik meg előttünk: egy kiugró toronyfej nélküli „sima” henger. A téglahomlokzat külső falazatát két vízszintes gipszvakolat sáv tagolja. Így választják el kívülről formailag is az alsó három, kisbelmagasságú toronyrészt a magas, víztartállyal rendelkező fejrésztől. Magas ablaksávok tagolják a fejrész téglalizénái közötti homlokzati felületet, és a 30 m magas épületet karcsúvá formálják. A külső hengerfalazatot lapostető zárja le.

Átépítés önerőből
Miután Dr. Hans Brög professzor Dr. Barbara Wichelhaus professzorral közösen megvette a tornyot fele-fele alapon, nagyrészt önerőből maguk és gyermekeik számára családi házzá építették át. Az átépítési munkák megtervezése szempontjából a műemlékvédelem kikötései és a külső és belső, tartó henger által meghatározott épületforma megőrzése bírtak nagy jelentőséggel.

A tervezést és átépítést megkönnyítette, hogy a törzset a víztorony felépítése óta lakócélra használták. A hengerfalazat gyűrűjében felosztott sok kis teret nagy termekké nyitották össze, hiszen a belső válaszfalak többségét gond nélkül el lehetett távolítani. A közbülső födémek terheit a hengerfalazatok között átívelő dupla T-tartók adják át a hengerfalazatokra. A toronytörzs egyszeres üvegezésű ablakai már az átépítés előtt sem feleltek meg a korszerű hőszigetelési igényeknek.

A szélnek kitett oldalon a lakók már korábban kapcsolt gerébtokos ablakokat építettek be. Ma a toronytörzs homlokzati nyílásait korszerű hőszigetelő üvegezésű faablakok zárják, míg a fejrészen a régi gyári ablakok találhatók. A hőszigetelő üvegezésű faablakok osztóléces felosztása sajnos nem felel meg az eredeti ablakoknak. Felosztásukat csak elnagyoltan másolták le az eredeti ablakok mintájáról. A helyreállított eredeti ablakokat az építtető a toronyszobák szekrényeinek ajtajaivá alakította át.

Nyílt és zárt használat
A belső és külső henger közötti tér kihasználásához egy térbeli összekötő rendszerre volt szükség. A térelosztás különlegességét az alaprajzok köralakja mellett a sok szögletes helyiség és a ferdén elhelyezett falak jelentik. Így a hasznos terület maximumát tudták a konkáv és konvex falazatívekkel biztosítani. Ebben az összefüggésben meg kell említeni, hogy a belső berendezés és bútorzat nagy részét az építtetők maguk tervezték, és így azok különösen is illeszkednek a víztoronynak nagyon is speciális gyűrűformájú alaprajzához. Így például a hálószobában az ágy egy falazott emelvényen nyugszik, a gyerekszobában a polcok a sarkokban kialakult falmélyedésekbe illeszkednek, a konyhai polcokat pedig a külső falazathoz alakítva, félkör alakúra vágták. A torony felső részében, a karcsú ablaksávok magasságában ma a duisburgi Gerhard-Mercator Egyetem stúdiógalériája található. A nyári hónapok alatt diákok műveiből rendeznek kiállításokat a víztartály és a külső hengerfalazat közötti részen, valamint magában a víztartályban, amibe egy csapóajtót is vágtak.

Összegzés
Mivel a törzset már korábban is lakásnak használták, nem volt szükség jelentős átépítési munkára a toronybelsőben. Ez pénzügyileg költségmegtakarítást és az ipari építmény eredeti karakterének megtartását jelentette. Ez utóbbiakat: a víztartályt, a lakórészbeni hajópadlót, a régi ajtókat, a belső és külső téglafalakat, a belső hengerben lévő bazalt csigalépcsőt, mint formai elemeket bevonták az új belsőépítészeti kialakításába. A torony a maga 300 m2-es lakóterületével (3 emelet, megközelítőleg mindegyik 100 m2-es) és a további 200 m2-es kiállítási területével a fejrészben és a víztartályban bőséges teret nyújt a munkához és a mindennapi élethez.

Tovább: Plön: Lakás a Stiel mentén >>
Irodalomjegyzék | Tervezők | Fórum a víztornyok újrahasznosítása c. könyvről

Építtetők és tervezők:
Dr. Hans Brög professzor, és Dr. Barbara Wichelhaus professzor, Viersen


Tartalomjegyzék
Előszó
Bevezetés
A hasznosítás megtalálásának folyamata

Múzeumok és galériák

Mülheim an der Ruhr: Vízimúzeum a toronyban
Essen-Steele: Művészek és művészetbarátok találkozóhelye
Köln: A víztartály átfogalmazása: tér a térben
Königs Wusterhausen: Többcélú kirándulóhely
Gersthofen: Indulás egy légballonútra
Mölln: Természetbarátoknak és denevéreknek
Bebra: A hitelesség ösvényein

Szállodák és gasztronómia
Mülheim an der Ruhr: Lokál camera obscurával
Köln: Exkluzív szállás korhű légkörben

Lakások
Hamburg-Lokstedt: Torony a toronyban
Fulda: Vissza a gyökerekhez
Utscheid: Építés összhangban a meglévővel
Heikendorf: Családi ház kilátással a természetre
Viersen: Az adott lehetőségek kihasználása
Plön: Lakás a Stiel mentén
Mannheim-Feudenheim: Formába öntött fantázia
Stelle-Fliegenberg: Műteremlakás kilátással a falura
Nienburg: Belső átalakítás
Duisburg-Rheinhausen: Átmenet ívesből szögletesbe
Eichwalde: Maga az ember

Soron kívül
Hamburg-Winterhude: Mesterséges égbolt alatt
Aumühle: Könyvtár és levéltár a Bismarck toronyban
Berlin-Steglitz: Meteorológiai mérőállomás a víztoronyba
Berlin-Steglitz: A halottak tornya
Gräfrath: A fejlesztés kötelez

Irodák
Oldenburg: Iroda a lépcsőházban
Fulda: Összhangban a fényviszonyokkal
Oberhausen: Továbbfejlesztés önerőből

Ifjúsági központok
Dessau: A kultúra és az ifjúság háza
Berlin-Kreuzberg: Regionális kultúrközpont

Irodalomjegyzék
Tervezők

 


A kevés magyar példa
Víztoronyakás
Lakás
Kútmúzeum
Építésziroda és lakás
Kilátó és galéria
Tárgyalóterem
Raktár és iroda


Hasznosításra váró víztornyok
(néhány a sok közül)

Újpest, Árpád út [ 1 | 2 | 3 | 4 ]
Sertésközvágóhíd [terv! ]
Óbudai Gázgyár
Szolnok, Eötvös tér [terv! ]